
Lemond Lázár János a teniszszövetségi elnöki posztjáról

A Századvég friss kutatásából kiderül, hogy a magyarok pontosan látják a rájuk leselkedő veszélyeket, és többségük a változásban most nem egy jobb élet lehetőségét, hanem az adó- és energiaár-emelkedés, illetve a háborúba sodródás veszélyét látja. Éppen ezért egyre kevesebben hiszik azt, hogy Magyar Péter kormányra kerülése jót tenne Magyarországnak. A napi hírek ugyanis egyáltalán nem biztatóak: ukrán támadások az orosz energialétesítmények és vezetékek ellen, olajblokád alá vont Magyarország, míg a közel-keleti konfliktusban kölcsönösen pusztítják Irán és az Öböl menti országok energia-infrastruktúráját, ami már most száz dollár fölötti hordónkénti olajárhoz vezetett.

Ahogy Irán, úgy Zelenszkij ukrán elnök is a konfliktus kiterjesztésétől remél előnyt országa javára, amihez a brüsszeli politikusok lelkesen asszisztálnak. Ezek a brüsszeli politikusok az energiaár emelkedésére és az elhúzódó konfliktusból következő energiahiányra nem az orosz energiához való kézenfekvő visszatéréssel és az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésével válaszolnak, hanem az elhibázott szankciók folytatásaként
A fokozódó nemzetközi konfliktusok és az egekbe szökő energiaárak láttán a Századvég szerint nem meglepő, hogy a magyarok 56 százaléka a választáson
tartotta legfontosabb döntési szempontnak. Elvégre megfelelő mennyiségű és árú energia nélkül nemcsak a lakossági rezsiszámla emelkedne a mostani duplájára vagy háromszorosára, de azok a gyárak is elvándorolnának tőlünk, amelyek pont Magyarország stabil energetikai helyzete miatt költöztek az országba. A korrupció elleni harcot ezzel szemben 42 százalék nevezte meg fő döntési szempontként, míg három százalék nem válaszolt.

Kutatásában a Századvég azt is megkérdezte, hogy a válaszadók mennyire tartják valószínűnek, hogy egy esetleges Tisza-kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően teljesen kitiltja Magyarországról az orosz olajat és gázt, ami jelentős energiaár- és benzinár-emelkedést okozna. A megkérdezettek 62 százaléka ezt elképzelhetőnek tartotta, 32 százalék szerint nem valószínű, míg hat százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Arra a kérdésre, hogy Brüsszel irányítása és Magyar Péter esetleges miniszterelnöksége alatt Magyarország belesodródna-e az Oroszország és Ukrajna közötti háborúba, vagy a háború finanszírozásában való részvételre kényszerülne, 57 százalék válaszolt úgy, hogy ezt valószínűnek tartja, míg 41 százalék ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg. Ennél a kérdésnél a megkérdezettek kettő százaléka nem formált véleményt.

A Századvég végezetül azt kérdezte, hogy melyik politikus túlzottan Brüsszel- és ukránbarát és melyikük lenne a kockázatos választás. Magyar Pétert a válaszadók 51 százaléka tartja kockázatos választásnak, míg Orbán Viktorról ezt csak 19 százalék feltételezi, 30 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Lemond Lázár János a teniszszövetségi elnöki posztjáról

Balog Zoltán: nem volt kormányzati kérés a kegyelmi ügyben

Vizsgálóbizottságokat állíthat fel, elkezdi az alaptörvény-módosítás vitáját a parlament

Forsthoffer Ágnes együttérzését fejezte ki a MOL tiszaújvárosi üzemében történt baleset áldozata családjának

Magyar Péter: jól haladnak a tárgyalások az uniós forrásokról

Magyar Péter: erős közép-európai régióra van szükség az erős Európához

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálint minisztert

Kinevezte a közigazgatási államtitkárokat Sulyok Tamás

Magyar Péter: a kegyelmi ügy dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét

Magyar Péter távozásra szólította fel a Kúria elnökét

Kelemen Ágnes környezetgazdász lesz a vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár

Magyar Péter személyesen mutatta meg a sajtónak a Karmelita kolostor épületét