A mentelmi jog nem személyhez, hanem tisztséghez kötődik

Az országgyűlésben helyet foglaló tisztségviselők és mandátummal rendelkező képviselők személyes biztonságának fokozott védelmével óvja a törvényhozó testület függetlenségét a parlamenten kívüli illetéktelen befolyásoktól és zaklatásoktól. Az országgyűlési képviselőket a mentelmi jog védi, amelynek célja a zavartalan parlamenti munka és a függetlenség biztosítása a külső befolyással szemben. Ez a jog nem személyes privilégium, hanem a tisztséghez kötődő garancia.

A mentelmi jog két fő része

A védelem két, tartalmilag elkülönülő formában jelenik meg. Egyrészt a képviselő nem vonható felelősségre bíróság vagy más hatóság előtt a megbízatása során leadott szavazata, valamint az általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a védelem a mandátum lejárta után is fennmarad ezekre a konkrét cselekedetekre nézve. persze van kivétel, ugyanis a fentiek nem vonatkoznak a polgári jogi felelősségre (pl. kártérítés), illetve bizonyos bűncselekményekre, mint a közösség elleni uszítás vagy a nemzeti jelkép megsértése.

A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani, illetve kényszerintézkedést (pl. őrizetbe vétel) alkalmazni. Amennyiben

de az eljárás folytatásához ebben az esetben is szükség van a mentelmi jog felfüggesztésére.

A mentelmi jog az alábbi személyeket illeti meg:

• Európai Parlamenti képviselők
• országgyűlési képviselők
• képviselőjelöltek: a jelöltként igazolt személyeket a mentelmi jog a választási kampány alatt is megilleti.
• egyéb tisztségviselők: hasonló védelem illeti meg a nemzetiségi szószólókat, a háznagyot, valamint más közjogi méltóságokat (pl. alkotmánybírók, bírók, ügyészek) is.

A képviselőt a megválasztása napjától illeti meg ez a jog, és alapesetben a képviselői megbízatás megszűnéséig tart. Fontos tudni, hogy a képviselő a mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés – jelöltek esetén a Nemzeti Választási Bizottság – dönthet egy konkrét ügyben, ha az igazságszolgáltatás érdekei ezt megkívánják.

A mentelmi jog felfüggesztési eljárásának menete

Az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése egy többlépcsős közjogi folyamat, amelynek menetét az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. 

Az eljárás menete

• Indítványozás: a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a büntetőeljárás szakaszától függően a legfőbb ügyész (nyomozati szakban) vagy a bíróság (vádemelés után) terjeszti elő az Országgyűlés elnökének. Magánvádas ügyben a bíróság közvetlenül küldi meg az indítványt.
• Bizottsági szakasz: a házelnök az indítványt azonnal továbbítja a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. A bizottság megvizsgálja az ügyet, meghallgatja az érintett képviselőt, majd javaslatot készít a Parlament számára a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására.
• Parlamenti döntés: az Országgyűlés a bizottsági jelentés alapján, vita nélkül határoz az ügyben.
• Szükséges többség: a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges.

A döntés kizárólag arra a konkrét ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt benyújtották.  Ráadásul a képviselő büntetőügyben nem mondhat le önként a mentelmi jogáról, minden esetben le kell folytatni a parlamenti eljárást. Kivételt csak a szabálysértési eljárások jelentenek, ahol a képviselő lemondhat a védelméről. A Parlament nem a képviselő bűnösségéről dönt, hanem azt mérlegeli, hogy 

• az eljárás nem politikai célú zaklatás-e, 
• a vád alapossága indokolja-e a mentelmi jog megvonását.

A mentelmi jog felfüggesztése és az eljárás megindulása önmagában nem szünteti meg a képviselő mandátumát. A képviselő a büntetőeljárás alatt továbbra is gyakorolhatja jogait, részt vehet az üléseken és szavazhat. 

A képviselő a jogerős ítéletig teljes értékű tagja marad az Országgyűlésnek, tiszteletdíjat kap és minden képviselői jogosítványa megmarad. Ha a bíróság jogerősen bűnösnek mondja ki a képviselőt, és az ítélet miatt már nem felel meg a választójog feltételeinek – például közügyektől való eltiltás vagy végrehajtandó szabadságvesztés esetén –, a mandátuma megszűnik.

Nyitókép: Ursula von der Leyen X-oldala