2026. április 28. kedd, Valéria
14°C Budapest

Az osztalék kizárólag a tulajdonosoknak és a részvényeseknek jár

A vállalkozások mostanában döntöttek arról, hogy a nyereségeiket bent hagyják a cégben, vagy esetleg juttatnak belőle a tulajdonosoknak. Az osztalék kizárólag a tárgyévi adózott eredmény és a szabad eredménytartalék terhére fizethető ki. A kifizetett bruttó összegből a cég mint kifizető vonja le a törvény által előírt adókat.
2026. április 28., kedd 09:57
Vágólapra másolva!

Minden évben van egy törvényes mód arra, hogy a vállalkozások tulajdonosai egy másik formában is hozzájuthatnak a pénzükhöz, melyet az adott év nyereségéből vehetnek ki. Az osztalék a cég adózott eredményéből a tulajdonosoknak (részvényeseknek) kifizetett részesedés. A kifizetés folyamatát és az adózást szigorú szabályok határozzák meg. Azok a tulajdonosok vagy részvényesek jogosultak az osztalék felvételére, akik a döntés időpontjában – vagy a társasági szerződésben rögzített fordulónapon – szerepelnek a tagjegyzékben/részvénykönyvben. Kizárólag a tárgyévi adózott eredmény és a szabad eredménytartalék terhére fizethető ki. Ugyanakkor osztalékelőleg év közben is fizethető, de ehhez 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg szükséges. 

Egy cégben az osztalék akkor lesz nagyobb, ha nagyobb a nyereség is
Egy cégben az osztalék akkor lesz nagyobb, ha nagyobb a nyereség is
Fotó: Shutterstock

Az osztalék után is adózni kell, amit a cég fizet ki

Az osztalék után magánszemélyként alapvetően kétféle adót kell mindenkinek fizetnie, de a végső összeget befolyásolja a többi jövedelem is. Összesen maximum 28 százalék az osztalék után fizetendő adó.

  • SZJA (Személyi jövedelemadó): 15%
  • SZOCHO (Szociális hozzájárulási adó): 13%

A személyi jövedelemadót minden esetben meg kell fizetni a bruttó osztalék után, és ennek nincs felső korlátja. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót csak egy bizonyos összeghatárig (adófizetési felső korlát) kell fizetni. Ez azt jelenti, hogyha az év során az osztalékban részesülő magánszemély bruttó jövedelmei 

  • munkabér, 
  • egyéb jövedelmek,
  • az osztalék együtt 

elérik a 7 747 200 Ft-ot, a felette lévő osztalékra már 0% a szocho.

Egy biztos, nem annak a személynek kell utalnia az adókötelezettségek utáni összeget az államnak. A cég (a kifizető) már az adókkal csökkentett nettó összeget utalja el osztalékként a tulajdonosnak. A vállalkozásnak a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallania és befizetnie az adót a NAV-nak. Fontos kivétel, ha a Budapesti Értéktőzsdén (vagy bármely EU-s tőzsdén) jegyzett részvénye van valakinek, az abból származó osztalék után egyáltalán nem kell szochót fizetni, csak a 15% SZJA-t.


 

Nyitókép: Shutterstock

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk