Meddig jár személyi védelem a leköszönő állami vezetőknek?

Sokakban felmerült azok után, hogy Magyar Péter visszautasította az országos rendőrfőkapitány felajánlását, miszerint államilag vigyázzák minden lépését, hogy erről miként rendelkeznek a jogszabályok. Magyarországon kötelezően az állami vezetőknek és közjogi méltóságoknak, illetve a családtagjainak jár a személyi védelem. Ám kérdés, hogy ez a szolgáltatás meddig illeti meg őket.

A személyi védelem csak a köztársasági elnöknek jár élete végéig

A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 1996-os kormányrendelet pontosan körülírja, hogy kinek jár kötelezően a személyi védelem. Ez alapján mindezt a Terrorelhárítási Központ (TEK) vagy a Készenléti Rendőrség látja el, a honvédelmi miniszter őrzését egy 2025-ös rendelet alapján az irányítása alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szervezi meg és látja el, akárcsak a vele együtt élő családtagjaira. Az állandó védelem a tisztség betöltésének napjától annak megszűnéséig tart, kivéve azokat, akiknél a jogszabály "utóbiztosítást" tesz lehetővé. Nézzük, a magyar jogrend miként rendelkezik arról, meddig kell az adott, a hivatalából már távozott személyt állami költségen védeni.

• köztársasági elnök: a mandátuma idején állandó védelmet élvez, a tisztség megszűnése után – élete végéig – jogosult személyi védelemre, valamint rezidenciahasználatra és gépkocsira,
• miniszterelnök: a hivatali idején a TEK biztosítja a védelmét, a megbízatás megszűnését követően fél évig illeti meg az utóbiztosítás (személyi védelem), amely indokolt esetben meghosszabbítható,
• Országgyűlés elnöke: a hivatali idején illeti meg az állandó védelem, a mandátum lejárta után a miniszterelnökhöz hasonlóan fél évig jár neki az utóbiztosítás,
• Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria elnöke: szintén a hivatali idejük során részesülnek állandó védelemben, amely a tisztségük megszűnése után fél évig illeti meg őket,
• külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és legfőbb ügyész: számukra a hivatali időben kötelező az állandó védelem.

A köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a legfőbb ügyész esetében a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek is kaphat védelmet, ha az alapos okból szükséges. Ez ugyanakkor szűnik meg, mint a hivatalosan védett személyé.

Nyitókép: MTI