2026. április 22. szerda, Csilla, Noémi
16°C Budapest

Kiderítettük! Ez utasította vissza a leendő magyar miniszterelnök

Kiderítettük! Ez utasította vissza a leendő magyar miniszterelnök
A leendő miniszterelnök, Magyar Péter továbbra sem kér állami testőrséget, udvariasan visszautasította az országos rendőrfőkapitány felajánlását. Az, hogy kinek jár személyi védelem védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 1996-os kormányrendelet határozza meg.
2026. április 22., szerda 17:35
Vágólapra másolva!

Sokakban felmerült azok után, hogy Magyar Péter visszautasította az országos rendőrfőkapitány felajánlását, miszerint államilag vigyázzák minden lépését, hogy erről miként rendelkeznek a jogszabályok. Magyarországon a személyi védelemnek három fő formája létezik: az állami vezetőknek és közjogi méltóságoknak, illetve a családtagjainak járó kötelező védelem, a büntetőeljárásokhoz kapcsolódó tanúvédelem, valamint a bárki által igénybe vehető magán-személyvédelem.

Sulyok Tamás köztársasági elnöknek hivatalból jár a személyi védelem
Sulyok Tamás köztársasági elnöknek hivatalból jár a személyi védelem
Fotó: Bruzák Noémi/MTI

A személyi védelem kötelező az állami vezetők esetében, de kérhető az elhagyása

A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 1996-os kormányrendelet pontosan körülírja, hogy kinek jár kötelezően a személyi védelem. Ez alapján mindezt a Terrorelhárítási Központ (TEK) vagy a Készenléti Rendőrség látja el. 

Állandó védelemre jogosultak:

  • Magyarország köztársasági elnöke és családtagjai,
  • a miniszterelnök, 
  • az Alkotmánybíróság elnöke, 
  • a Kúria elnöke, 
  • a legfőbb ügyész,
  • az Országgyűlés elnöke,
  • a külpolitikáért felelős miniszter.

Természetesen a személyes védelem kiterjed a velük közös háztartásban élőket. Ezeknél a személyeknél a védelem automatikus, de indokolt esetben – például fenyegetettség esetén – a rendészetért felelős miniszter más állami vezetők számára is elrendelhet ideiglenes védelmet. A védett személyek nyilatkozattétellel – ideiglenesen vagy előre meg nem határozott időre – lemondhatnak a védelemről.

Tanúvédelem és Védelmi Program büntetőeljárás esetén

Ha valaki egy bűncselekmény tanújaként vagy sértettjeként veszélynek van kitéve, az állam különleges védelmi intézkedéseket biztosíthat számára. Elsősorban az jogosult rá, aki a büntetőeljárásban részt vesz – pl. tanú, sértett –, és aki emiatt közvetlen fenyegetésnek van kitéve.

Védelmi szintek

  • adatok zárt kezelése: a legegyszerűbb forma, ahol a lakcím és személyes adatok nem kerülnek az iratok közé,
  • személyi védelem: rendőri kíséret vagy állandó felügyelet,
  • védelmi program: a legsúlyosabb esetekben új személyazonosság és új lakóhely biztosítása.

Az ilyen szintű védelmet a nyomozó hatóságnál, az ügyészségnél vagy a bíróságnál lehet kezdeményezni szóban vagy írásban a veszélyhelyzet megjelölésével. 

A piaci alapú magán-személyvédelem

Bármely magánszemély vagy üzletember igénybe vehet személyi védelmet (testőrszolgálatot), ha úgy érzi, biztonsága veszélyben van, vagy pozíciója ezt megkívánja. Ennek igénybe vételére bárki jogosult, aki megfizeti a szolgáltatás díját. Gyakran üzletemberek, közszereplők vagy fenyegetett magánszemélyek veszik igénybe. A személyek és objektumok védelmét kizárólag engedéllyel rendelkező vagyonvédelmi cégek és profi testőrök láthatják el.
 

A nyitókép illusztráció: Shutterstock

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk