J. D. Vance az MCC-ben: Orbán Viktor jó munkát végez és a béke ügyét szolgálja

Április 7-én kétnapos történelmi jelentőségű látogatásra érkezett Magyarországra J. D. Vance, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke, aki kedden Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat, majd a magyar–amerikai barátság jegyében tartott nagygyűlésen és a közös sajtótájékoztatón támogatásáról biztosította a kormányfőt. J. D. Vance szerdán ismét megerősítette a magyar miniszterelnök melletti kiállást.

Szerdán délelőtt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégül látta az amerikai alelnököt, aki Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával beszélget.

J. D. Vance a jövő kihívásairól beszélt

A beszélgetés elején Szalai Zoltán arról kérdezte, miért fogadta el a meghívást, kiemelve, hogy ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok alelnökeként Magyarországra látogat, és egyből az MCC színpadán vesz részt beszélgetésen.

Vance azt mondta, elsőként azt említené, hogy előző nap ebédelt Orbán Viktorral, és megkérdezte tőle, miben tudna segíteni, mire azt a választ kapta, hogy menjen el és tartson beszédet az MCC-ben. Kiemelte, hogy az intézményt rendkívül fontosnak tartja, és külön hangsúlyozta, hogy az MCC – amelyet elmondása szerint 1996-ban alapítottak – szerinte jó példája annak, hogy az oktatási intézmények nem választhatók el teljesen a demokratikus befolyástól és a népakarattól. Úgy fogalmazott, sokan azt gondolják, hogy az egyetemeknek teljesen külön kellene állniuk, miközben korlátlan állami támogatást várnak el akkor is, ha nem támogatják azt a civilizációt, amely létrehozta őket, sőt, szembemennek azokkal az emberekkel, akiktől ezt a támogatást kérik.

Úgy fogalmazott, az intézmény megmutatja, hogy lehetséges olyan felsőoktatási közeg, amely elkötelezett a kiválóság iránt, és minden társadalmi háttérből érkező hallgatók számára nyitott – a fiataloktól egészen a doktori képzésben részt vevőkig –, ahol lehetőség van az eszmék szabad megvitatására és ütköztetésére. Azt mondta, mindezt úgy lehet megvalósítani, hogy közben az intézmény alapvetően elkötelezett marad azok mellett az értékek mellett, amelyek lehetővé teszik a társadalmak működését.

Végül úgy fogalmazott, szerinte meglepő, hogy sok nyugati akadémiai intézmény nem köteleződik el ezek mellett az értékek mellett, mégis elvárja a köz támogatását, míg az MCC ezzel szemben áll, ezért is tartotta jó ötletnek, hogy ellátogasson és eltöltsön velük egy délelőttöt. Szalai Zoltán felvetette, hogy az Egyesült Államokban jelenleg napirenden van egy ügy, amely szerint az ukrán hírszerzés megpróbálta befolyásolni az amerikai választásokat, és arra kérte az alelnököt, hogy röviden ismertesse, miről van szó. Hozzátette, hogy azért tartja ezt fontosnak, mert Magyarországon is hasonló kérdések merülnek fel, példaként említve a Barátság kőolajvezetéket, amely Ukrajnán keresztül szállít olajat Magyarországra, valamint azt, hogy Volodimir Zelenszkij azt mondta, ha Orbán Viktor nem változtat a politikáján, katonákat küld a magáncímére. Azt mondta, emiatt Magyarországon is felmerül az ukrán befolyás kérdése, és arra volt kíváncsi, hogyan látja ezt az alelnök az Egyesült Államokban és Magyarországon.

Az alelnök elsőként megjegyezte, hogy nem is volt tudomása arról, hogy Zelenszkij ilyet mondott volna. Azt mondta, ezt előző nap tudta meg, amikor Orbán Viktor említette neki, majd utánanézett, és alig akarta elhinni, de igaznak találta.

Ezután arról beszélt, hogy sok szó esik a külföldi befolyásról a választások kapcsán, felidézve, hogy 2016-ban az amerikai médiában nagy botrányként kezelték, hogy az orosz kormány mintegy 500 ezer dollár értékben vásárolt Facebook-hirdetéseket a kampány idején. Hozzátette, nem szeretné, ha Oroszország beavatkozna az amerikai választásokba, ahogyan más országok esetében sem tartaná ezt elfogadhatónak.

Ezzel szemben szerinte nem tekintik külföldi befolyásnak azt, amikor az Európai Unió milliárd eurók visszatartásával fenyegeti Magyarországot a határvédelem miatt, vagy amikor Ukrajna leállít vezetékeket, ami a magyar emberek számára is nehézségeket okoz, és szerinte választási befolyásolási célt szolgál.

Hozzátette, hogy ez – függetlenül attól, ki mit gondol Orbán Viktorról vagy egyes politikákról – alapvetően egy ország szuverenitása elleni támadás. Végül úgy fogalmazott, hogy ő maga soha nem tett olyat, hogy az Egyesült Államok gazdasági vagy katonai erejét felhasználva Magyarországot azzal fenyegesse, hogy ha nem Orbán Viktorra szavaznak, akkor bizonyos támogatásokat nem kapnak meg, mert tiszteletben tartják a magyar embereket és azok szuverenitását.

Úgy fogalmazott, ez olyasmi, ami szerinte felháborodást kellene, hogy kiváltson, és arra kellene ösztönözze az embereket, hogy a szuverenitásuk mellett álljanak ki. Ezt követően arról beszélt, hogy látogatása egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor előző este – zárás után – megtekinthette a parlamentben őrzött koronát. Kiemelte, hogy ez az egyik legrégebbi, talán a legrégebbi fennmaradt korona a nyugati civilizációban, amely a parlament épületének középpontjában található. Úgy értelmezte ennek jelentését, hogy a szuverenitás a magyar népé, vagyis a hatalom a magyar embereknél van.

Szalai Zoltán felvetette, hogy Brüsszel befolyása kapcsán a szólásszabadság is veszélybe kerülhet, különösen a technológiai cégekre gyakorolt nyomás miatt, majd megjegyezte, hogy egyes magyar ellenzéki sajtóorgánumok szerint nincs sem ukrán, sem brüsszeli, sem orosz befolyás Magyarországon, és arról kérdezte az alelnököt, találkozott-e ezzel az állítással. Az alelnök erre úgy válaszolt, hogy ironikusnak tartja, hogy őt külföldi befolyásolással vádolják, miközben szerinte mindössze annyit mondanak, hogy Orbán Viktor jó munkát végez, és fontos partnere az amerikai kormánynak a béke ügyében.

Hozzátette, személyesen is részt vett olyan megbeszéléseken, ahol a magyar miniszterelnök szerinte pontosan ismertette mind az ukrán, mind az orosz álláspontot, kiemelve, hogy a békéhez elengedhetetlen megérteni mindkét fél szempontjait. Úgy fogalmazott, nem árulás megérteni, honnan jönnek az oroszok és az ukránok, hanem ez a békés rendezés szükséges feltétele. Hangsúlyozta, hogy ez szerinte nem orosz befolyás, hanem a békére való törekvés, és nem amerikai befolyás sem.

Úgy fogalmazott, ami az Európai Unióban és Brüsszelben történik, valamint egyes külföldi befolyásolási kísérletek, szerinte botrányosak. Végül azt mondta, ezért is érkezett Magyarországra, és bár szokatlan, hogy egy amerikai alelnök a választások előtti héten látogat el egy országba, szerinte erre azért volt szükség, mert úgy látták, sok támadás éri Orbán Viktort a választási kampányban, és szerették volna megmutatni, hogy világszerte sokan vannak, akik szerint a magyar kormány jó munkát végez és fontos partnere a békének. Hozzátette, a végső döntést úgyis a magyar emberek hozzák meg, mert a szuverenitás az övék.

Szalai Zoltán úgy fogalmazott, gyakran hallani, hogy veszélyes időkben élünk, utalva az iráni helyzetre, valamint a magyar határok közelében zajló orosz–ukrán konfliktusra. Hozzátette, úgy látja, a brüsszeli bürokraták és az európai elit nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy ne szülessen gyors béke, majd arról kérdezte az alelnököt, mi lehetett ennek a motivációja, és mennyi időbe telhet a béke elérése.

Forrás: Magyar Nemzet / Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert