Egekbe szökő üzemanyagárak, elszállt rezsiköltségek – a tiszás tervezet a mindennapi életet is drágítaná

Túlmutatnak az üzemanyagárakon a Tisza energetikai tervének hatásai. Azon felül, hogy a rezsi nem a kétszeresére, hanem az iráni háború miatt akár a négyszeresére drágulhat, az ezer forint körüli üzemanyagárak beépülnének a termékek és szolgáltatások ellenértékébe, nőne az infláció. Az árréscsökkentés kivezetésének pedig ugyancsak nem várt drágulás lenne az egyenes következménye, ami a középosztályt sújtaná leginkább.

2026. március 31., kedd 11:12

Vágólapra másolva!

Közzétette hétfőn a közösségi oldalán a Tisza energiapolitikai tervezetét Csercsa Balázs, a pár egykori egyházügyi munkacsoport-vezetője. A főbb pontok többek között az orosz energiáról való leválás, a rezsicsökkentés megszüntetése, a védett üzemanyagár kivezetése és egy új adó bevezetése.

Két fő irány

Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője részben erre a nyilatkozatra reagálva a Magyar Nemzet megkeresésére előzőleg úgy fogalmazott, a konkrét cselekvési terv két fő irányra épít, és hoz néhány újdonságot is.

Egyik irány az orosz energia kivezetése, ezen az áron kívánnák rendezni Magyarország viszonyát az Európai Bizottsággal és Ukrajnával.

A másik irány az állami szerepvállalás csökkentése, erről pedig első interjúinak egyikében Kapitány István is beszélt már, túlzottnak nevezve a beavatkozás mértékét

– idézte fel Hortay Olivér.

Négyszeres rezsiárak, ezerforintos benzin

Kiemelte, maga a dokumentum is kétszeres áram- és gázárakkal kalkulál, ám ez a becslés az iráni háború kitörése előtti energiaárakkal számolva készülhetett, a végleges számok pedig három és fél, négyszerese is lehetnének a mai rezsiköltségeknek.

A tiszás számítások is ezer forint közeli üzemanyagárakat jeleznek előre az orosz olaj teljes kivezetésével. Ennek kapcsán Hortay Olivér ismét felidézte a Századvég vonatkozó becslését, amelyben az áll,

ha az orosz olaj kiesik a magyar piacról, az 1026 forintos benzinárat és 1051 forintos dízelárakat jelentenek.

A drágulás itt nem áll meg, mindenhol megéreznénk

Ennek pedig van egy tovagyűrűző hatása, az általános mechanizmust Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ismertette még az olajárak kapcsán. Az üzemanyagok súlya a fogyasztási kosárban jelenleg 5,79 százalék, azaz közvetlenül ennyivel befolyásolja a drágulás az inflációt – 10 százalékos áremelkedés 0,58 százalékponttal viszi azt felfelé.

A közvetett hatásokkal ennél nehezebb számolni, hiszen a szállítási költségek növekedése beépül a termékek, szolgáltatások árába és szintén felfelé mozgatja azokat.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó számításaiból látható nagyságrendileg mivel járna a Tisza energetikai programjának végrehajtása. A rezsicsökkentés eltörlése azt jelentené, hogy a jelenlegi, évi nagyjából 250-350 ezer forintos rezsiköltség egy négytagú családnál akár megközelítené az egymillió forintot is, ami legalább 600 ezer forintos többlet.

A védett üzemanyagár nélkül átlagos autóhasználat mellett az üzemanyagok drágulása évi 600–900 ezer forinttal növelné a család kiadásait. (Átlagos használatnál az első autóra számolhatunk évi 18 ezer kilométer futással és nyolcliteres fogyasztással.)

Az árréscsökkentés megszüntetése pedig azt eredményezné, hogy a boltok magasabb árréseket érvényesítenek, ami egy átlagos családnál évi 180–360 ezer forinttal drágább bevásárlást jelentene.

Egyenes út a dráguláshoz

„Az árrésstop, a kiskereskedelmi különadó és az árkorlátozások megszüntetése nem gazdasági reform, hanem egyenes út a dráguláshoz” – így reagált Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet vezetője Kapitány István szavaira, a Shell volt alelnöke ugyanis a túlzott állami szerepvállalás csökkentése, így az árrésstopok, védett árak eltörlése mellett foglalt állást.

Aki azt állítja, hogy ezek kivezetése után olcsóbb lesz a bevásárlás, az vagy nem érti a valóságot, vagy félrevezeti az embereket

– mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint ha eltűnik az árrésstop, megszűnik az egyetlen közvetlen korlát az alapvető élelmiszerek árképzésén. Ha megszűnik a különadó, a legnagyobb láncok költsége csökken, de semmi nem kötelezi őket arra, hogy ezt a vásárlóknak adják tovább

„Ez nem piac, ez kiszolgáltatottság. És tegyük fel a kérdést, amit sokan megkerülnek: ha megszűnik a különadó, hová tűnnek a milliárdok?”

– vetette fel Bubenkó Csaba. Rámutatott arra is, a jelentősebb béremelések mögött döntően kormányzati bérpolitikai lépések álltak. Amint elszabadulnak az árak, az infláció egyszerűen lenullázza ezt az előnyt.

És ami pedig a jövedelmeket illeti, végezetül érdemes felidézni: nem ez az első eset, hogy olyan dokumentum szivárog ki a Tisza Párt környékéről, amely a párt eddig eltitkolt terveit tartalmazza.

Tavaly augusztusban az Index szellőztette meg, hogy

háromsávos szja-rendszert vezetnének be a párt tervei szerint, aminek keretében a jelenlegi egykulcsos szja-rendszert felváltaná a progresszív adózás, így a 15 százalékos kulcs mellett 22, illetve 33 százalék sújtaná a kereseteket.

Azaz pont a középosztály vásárlóereje csökkenne.

Fotónk illusztráció: MTI/Soós Lajos