Álhír, hogy minden ötödik gyermek mélyszegénységben él Magyarországon

Noha szinte mindenki egyetértett abban, hogy rendkívül korrekt és sokrétű interjút adott a miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában, ám volt egy téma, ami alaposan kivágta a biztosítékot. Orbán Viktor interjújában a riporter, Rónai Egon tévesen kérdezett a gyermekszegénységről – írta a Magyar Nemzet Szalai Piroska közösségi oldalán megjelent posztja alapján. A miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: Rónai Egon azt állította, hogy a KSH 9,5 százalékról 20,9 százalékra módosította a gyermekszegénységi mutatót, s ez a riporter szerint egy, az „Európai Unióban is kirívóan rossz adat, minden ötödik gyermek mélyszegénységben él”. 

Orbán Viktor egy álhírből összerakott kérdést kapott

Szalai Piroska kijelentette, abból semmi sem igaz a mélyszegénységben élő gyermekekről, az egész álhír. A miniszterelnöki főtanácsadó ezt követően bejegyzésében a tényeket sorolta fel:

• A KSH soha nem állított olyat, hogy 9,5 százalék lenne a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya hazánkban. Ilyen alacsony érték egyetlen uniós országban sincs. 
• A 18 év alatti gyermekek 22,9 százaléka élt szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával 2023-ban, az unió átlaga pedig 24,2 százalék. A 2024-es évi adatunk is 22,9 százalék maradt. 
• A KSH nemrégiben tényleg végzett egy nagyrevíziót a 2018-2023 közti évekre, amelynek keretében újraszámolta a 2022-es népszámlálás adataival átsúlyozva ezt a mutatót is. (A revízió előtt ez a szám 21,1 százalék volt, de az újrasúlyozott érték is az uniós átlag alatt maradt.)
• 2010-ben még 40,4 százalékon álltunk.
• 2010-2023 közti 17,5 százalékpontos javulásunk a 2. legnagyobb a tagállamok között Lettország után. Ez kimagaslóan jó, korábban soha nem látott mértékű javulás. 
• A gyermekek közül a súlyos nélkülözésben élők aránya 2010-ben még 30,4% volt, 2024-re 10,5%-ra mérséklődött.

A kormány családtámogatási politikája megmenti a mélyszegénységtől a gyermekeket

Kijelenthető, hogy több, mint 300 ezer gyermek tudott átlépni a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közül a középosztályba.
Ilyet csak a kiváló magyar családtámogatási rendszerrel, a nők és az édesanyák foglalkoztatásának jelentős bővülésével, valamint a reálkeresetek szintén kimagasló növekedésével tudtuk elérni. 

– fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.

Sehol nem vizsgálják az EU-ban a gyermekek mélyszegénységét

Szalai Piroska emellett azt is tudatta: a műsorvezető tévedett akkor is, amikor azt állította, hogy minden ötödik gyermek él mélyszegénységben. 
Ez a mutató nem a mélyszegénységben élőket méri, hanem azokat, akik a fenyegetésben, azaz kockázattal élnek. A mélyszegénységet nem vizsgálja sem az EU, sem az OECD összehasonlítható, standard mutatóval. A mélyszegénységnek nincs elfogadott egységes definíciója. 

A különféle kutatók eltérő módon értelmezik a mélyszegénység fogalmát, ezért mindenki más számokról beszél, így nem lehet ilyen összehasonlításokat végezni, szögezte le a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve: éppen ezért fejlesztette ki az 1990-es években az unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mutató komplex mutatót.

– hangsúlyozta Szalai Piroska, kiemelve: minden más állítás álhír.

Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán