Túl sokat keresnek a magyarok Gyurcsányék árnyékminisztere szerint

Az árkedvezmények és a rezsicsökkentés elutasítása mellett a minimálbért is támadta az elmúlt időszakban Gyurcsányék „árnyék" gazdasági minisztere. Ez sem meglepő, hiszen Dávid Ferenc annak a gyurcsányi gazdaságpolitikának az egyik élharcosa, amely az emberekkel szemben a multinacionális cégek érdekeit képviseli. A közgazdász még a múlt évben beszélt az ATV Start című műsorában arról, hogy szerinte nem vállalható a 200 ezer forintos minimálbér.

- De a vállalkozóknak azért mégis csak mondani kell most már valamit, hogyha 167 400 forintról fölemeljük 200-ra, az mibe kerül? És amit nem mondanak megint el, ez tolni fogja a garantált bérminimumot, amiben sokkal többen vannak. Durván minimálbéren 300 ezer ember van, 350 ezer, garantált bérminimumon pont a kétszerese – fejtegette a DK-s politikus. Majd a műsorvezető kérdésére, hogy a vállalkozások ki tudnák-e fizetni a magasabb béreket, Dávid azt felelte: „ebben az adókörnyezetben nem, nem vállalható".

A multicégek extraprofitját védi a DK-s közgazdász

Gyurcsányék árnyékminisztere tehát a béremelések ellen próbált érvelni, miközben pártja, és az egész baloldal folyamatosan magasabb fizetéseket követel. Az is tény, hogy a 2010 óta eltelt időszak gyakorlata igazolta, hogy a minimálbér évről évre történt jelentős emelése nem okozott problémát a vállalkozásoknak, sőt az emberek növekvő vásárlóereje és ezzel együtt a bővülő fogyasztás a termelő és szolgáltató cégeknek extra bevételeket eredményezett. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikai alaptételével szemben – amely a munkára, a beruházások ösztönzésére, és az emberek egyre bővülő fogyasztására épül – Gyurcsányék gyakorlatát 2010 előtt a megszorítások, a magas adók és a multinacionális vállalatok támogatása jellemezte. Ez a szemlélet jelenik meg most is Dávid Ferenc nyilatkozataiban, például májusban az ATV-ben egyértelműen rossz iránynak nevezte a multinacionális cégek extraprofitjának megadóztatását.

Gyurcsányék szerint „elkótyavetyélt" pénz az emberek támogatása

Miközben a baloldali árnyékminiszter kiállt a nagyvállalatok profitjának védelmében, "elkótyavetyélt" intézkedéseknek nevezte azokat a lakosságot és családokat segítő intézkedéseket, melyeket a koronavírus okozta gazdasági nehézségek után, de még a háború előtt hozott meg a kormány. Bő egy hónappal ezelőtt az ATV-ben Dávid Ferenc az infláció költségvetési hatásait boncolgatva úgy fogalmazott: "...egy éven belül itt több ezer milliárd forintot elkótyavetyéltek, kiszórtak, gondolkodás nélkül, rászorultsági elv nélkül, szja-tól fegyverpénzig minden, most visszavették, és szétteszik a kezüket, hogy lukas a kassza." A DK-s politikus tehát feleslegesen elpazarolt pénznek nevezte a katonáknak és rendőröknek kifizetett, egyébként törvényesen előírt járandóságot, illetve sajnálja a családosoktól a visszatérített személyi jövedelemadót. Dávid Ferenc azt is érthetetlennek nevezte korábban, hogy miért kaptak szja-mentességet a 25 év alatti fiatalok.

Szerinte eddig se jöttek migránsok

Dávid Ferenc „éleslátásáról" sokat elmond az a megjegyzése is, amit Orbán Viktor 10 pontos terve kapcsán tett az ATV-ben július végén. A miniszterelnök 10 pontban foglalta össze, hogy mivel tehető Magyarország lokális kivétellé egy globális recesszió idején, és az első pontban a határvédelmet említette. Erre a DK-s politikus így reagált: „ha lezárjuk a határokat, és mindenhol szögesdrót lesz, akkor nem jön be az infláció? Akkor nem érint az energiaár?" A műsorvezető közbevetésére, hogy a határzár a migránsokat tartóztatja fel, Dávid Ferenc azt mondta: „eddig sem jöttek be, most ezt új pontként feltüntetni, az első, legfontosabb pontként, hogy határok védelme. Hát már régen összezárt a határ." A határvédelmi rendszer természetesen megállítja az illegális bevándorlókat, de egyre többen és agresszívabban, sokszor felfegyverkezve kísérlik meg áttörni a műszaki zárat, tehát a határvédelem továbbra is fontos kérdés, mert a nyugati országok példája megmutatta, hogy a biztonsági kockázatokon túl, a migránsok tömeges beáramlása komoly gazdasági és szociális terhet is jelent.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy Gyurcsány felesége, Dobrev Klára árnyékkormányának gazdaságpolitikája nem sok jót ígérne a magyaroknak, a nemzetközi nagyvállalatok viszont jól járnának. Adóemelések, kedvezmények és juttatások megvonása, alacsonyabb bérek, valamint drasztikus rezsiköltségek sújtanák az embereket, csakúgy, mint 2010 előtt, Gyurcsány Ferencék kormányzása idején.