Európa készül a háborúra, de a társadalmak többsége még mindig békeidőben él

Franciaországban novemberben sokkolta a közvéleményt Fabien Mandon vezérkari főnök nyilatkozata, miszerint „el kell fogadnunk, hogy elveszíthetjük gyermekeinket”, utalva a lehetséges orosz konfliktusra 2030-ig. A figyelmeztetést sokan ellenérzéssel és hitetlenkedéssel fogadták, de a katonai vezetők szerint a felkészülés minden állampolgár felelőssége – írta az Economist.

Nyugat-Európa, köztük Franciaország és az Egyesült Királyság, nehezen érti meg, hogy „béke és háború között élünk”, ahogy Blaise Metreweli brit hírszerzési főnök fogalmazott december közepén. Ezzel szemben a Baltikum, Lengyelország és az északi országok közel vannak a fenyegetéshez, így a háborús készültség számukra jól ismert.

A vezető politikusok és katonai vezetők komoly figyelmeztetéseket adnak: Mark Rutte, a NATO főtitkára december 11-én úgy fogalmazott, „fel kell készülnünk egy olyan háborúra, amit nagyszüleink vagy dédszüleink átéltek”. Hasonlóan Sir Richard Knighton brit légierő-tábornok is hangsúlyozta, hogy a biztonságot nem lehet kizárólag a hadseregre bízni.

Európai országokban ezért egyre több lépés történik a katonai és civil felkészültség erősítésére. Németország 2026-tól új sorkatonai toborzási modellt vezetett be, minden 18 éves fiatal kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságról, 2027-től pedig orvosi vizsgálatot is végeznek. Franciaország tíz hónapos fizetett, önkéntes katonai szolgálatot indít 2026-tól a 18–25 éveseknek. A cél a tartalék erők megerősítése.

A civil felkészültségben azonban nagy az eltérés: Svédország évente „készültségi hetet” tart, minden 16–70 éves állampolgárnak készülni kell a háborúra, és részletes útmutatót kapnak az otthoni készletekhez, menedékhelyekhez. Litvánia hasonló kiadvánnyal segíti polgárait a háromnapos túléléshez szükséges felszerelés beszerzésében. Ezzel szemben Nyugat-Európa legtöbb országa – Franciaország, Olaszország, Spanyolország – még nem vezette be a háborús civil felkészítést, és sokan csak a terrorfenyegetésekre koncentrálnak.

Egy decemberi kilenc országra kiterjedő felmérés szerint az európai társadalmak érzékelik a fenyegetést, de felkészültségük hiányos: a lengyelek 77 százaléka látja magas kockázatúnak a háború lehetőségét Oroszországgal szemben, míg az olaszoknál ez csak 34 százalék. Átlagosan a megkérdezettek 69 százaléka úgy véli, hazája nem lenne képes megvédeni magát, az olaszok 85 százaléka, a németek 69 százaléka, a lengyelek 58 százaléka, a franciák 51 százaléka szerint.

Miközben az európai vezetők háborús felkészültségre intenek, a társadalmak többsége továbbra is a béke illúziójában él, ami komoly politikai és társadalmi feszültségekhez vezethet a következő évtizedben.

A nyitókép illusztráció (Shutterstock)