Másfél évtizeden át is ömölhet a pénzünk Ukrajnába, az ukránok felvázolták, mit várnak el

Ukrajna háború utáni stratégiája nem pusztán újjáépítési program, hanem egy évtizedeken átívelő gazdasági és társadalmi átalakulás, amelynek végső célja az európai integráció és a fenntartható jólét megteremtése- derül ki a kijevi kormány által bemutatott, 18 oldalas Jóléti Keretrendszer (Prosperity Framework) dokumentumból, ami felvázol egy víziót 2040-ig, a legfontosabb üzenete pedig az, hogy Ukrajna önerőből nem képes ezt a pályát végigjárni.

A stratégia sikere alapvetően azon múlik, hogy Európa hajlandó-e hosszú távon, kiszámítható módon finanszírozni Ukrajnát, nemcsak a háború lezárásáig, hanem azt követően is, legalább másfél évtizeden keresztül.

Több száz milliárd dollár: strukturális függés külső forrásoktól

Az ukrán kormány és nemzetközi intézmények becslései szerint a következő tíz évben mintegy 500 milliárd dollárnyi forrásra van szükség az alapvető működés, az újjáépítés és a fejlesztések finanszírozására. Ennek döntő része nem beruházás, hanem költségvetési támogatás:

• 317 milliárd dollár a nettó költségvetési hiány és az állami kiadások fedezésére,
• 57 milliárd dollár lakhatási és építőipari újjáépítésre,
• 126 milliárd dollár gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekre.

Ez a struktúra önmagában jelzi, hogy Ukrajna nem átmeneti likviditási problémával, hanem hosszú távú finanszírozási kényszerrel küzd. A gazdaság csak jelentős külső forrásbevonás mellett képes működni, miközben a háborús károk és a demográfiai veszteségek tovább csökkentik a belső növekedési potenciált.

Európa, mint fő finanszírozó – politikai és pénzügyi értelemben is

A Jóléti Keretrendszer központi pillére az Európai Unió, amely nem csupán politikai támogató, hanem Ukrajna első számú finanszírozója. Az EU már most is költségvetési támogatással, hitelekkel és garanciákkal tartja fenn az ukrán állam működőképességét, és a tervek szerint 2040-ig fokozatosan akár 200–240 milliárd dollárnyi forrást mobilizálhat.

Ez a támogatás több formában jelenik meg:

• közvetlen költségvetési transzferek (bérek, nyugdíjak, szociális kiadások),
• EU-garanciákra épülő beruházási programok,
• előcsatlakozási és strukturális jellegű alapok, amelyek már most az uniós tagság előszobáját jelentik.

A modell lényegében azt feltételezi, hogy Ukrajna évekig kvázi EU-tagként, de tagság nélkül működik: hozzáfér európai pénzekhez, miközben reformokat hajt végre és fokozatosan integrálódik az egységes piacba.

Magántőke csak európai állami pénz árnyékában

A stratégia hangsúlyozza a magántőke bevonásának fontosságát, ám a számok alapján ez nem helyettesíti, hanem feltételezi az európai közpénzek jelenlétét. A befektetők csak akkor hajlandók belépni, ha:

• az EU és nemzetközi intézmények politikai és pénzügyi garanciát vállalnak,
• a háborús kockázatot részben közösségi források fedezik,
• az ukrán költségvetés stabilitását folyamatos külső támogatás biztosítja.

Vagyis a magántőke nem kiváltja, hanem ráépül az európai finanszírozásra.

2040 mint reális határidő – nem korábban

A Jóléti Keretrendszer szerint Ukrajna legoptimálisabb esetben is csak a 2030-as évek végére érheti el azt a pontot, amikor külső támogatás nélkül is képes fenntartani gazdasági működését. Addig:

• a költségvetés jelentős része külső forrásból származik,
• a növekedés EU-támogatásokkal és garanciákkal gyorsítható,
• a társadalmi stabilitás szintén külső pénzügyi háttértől függ.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Ukrajna finanszírozása nem rendkívüli intézkedés, hanem hosszú távú európai kötelezettségvállalás.

Európai döntés, európai következmények

Ukrajna jóléti terve végső soron nemcsak ukrán, hanem európai stratégiai döntés kérdése. Ha az EU vállalja a 2040-ig tartó pénzügyi elköteleződést, akkor az ukránok jóslata szerint egy integrálódó, stabil szomszédos gazdaság jöhet létre. Ha viszont nem, akkor a Jóléti Keretrendszer nagy része finanszírozatlan vízió marad.

A kérdés tehát nem az, hogy Ukrajna mit szeretne elérni, hanem az, hogy Európa hajlandó-e hosszú távon megfizetni ennek az árát.

A nyitókép illusztráció (Tények archívum)