Legtöbbször analfabétának, alkoholistának és önálló akarat nélküli zombiknak állították be a vidékieket, akiket a dehumanizáló jelzők széles skálájával illettek, s volt olyan aktivista, aki marhákhoz hasonlította őket. Sokszor már attól felerősödtek a megbélyegző előítéletek, ha az adott delegált csak feltételezte valakiről, hogy Fidesz-szimpatizáns.
A vidékiek elleni gyűlöletkampányba kezdtek Bajnai Gordon aktivistái. Az egykori szocialista miniszterelnök által gründolt 20K22 szavazatszámlálói a választást követően a Facebookon tették közzé az élménybeszámolóikat, amelyekben gyakorlatilag egymásra licitálva gyalázzák a vidékieket, primitívnek, ostobának és tudatlannak állítva be őket. Mindeközben a cigányságnak és más kisebbségeknek is jutott egy-egy gyűlölködő kijelentés. „Már az eskütétel alkalmával többször körbejártam a falut – Gyöngyösoroszit – és rossz érzésem volt. Szerintem az 1500 fős település nagyjából 60 százaléka roma. Szóval attól féltem, hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy miről fogunk szavazni. A rossz érzés, ami elfogott az első látogatáskor, felerősödött” – fogalmazott a 20K22 Valéria nevű delegáltja, aki annak ellenére nevezte analfabétának a falu nagy részét, hogy a szeme láttára írták alá a regisztrációs íveket. A nő szerint sokan nem tudták elolvasni a szavazólapokat, amelyet „értelmezni aztán végképp nem voltak képesek”. Az aktivista emellett még állatokhoz is hasonlította az urnákhoz járulókat: „Amikor végre meghallották a Fidesz nevét, felcsillant a szemük, mentek és behúzták az x-et a szavazófülkében. Az volt az érzésem, hogy beterelték őket – bocsánat a kifejezésért – mint a marhákat, mert csoportokban jöttek és felmondták az állami rádió és televízió hazugságait.”
Egy másik szavazatszámláló gyakorlatilag értelmi fogyatékosként írta le egy Somogy megyei falu népességének jelentős részét. Szerinte „nagyon sok fiatal, életerős férfi szellemileg visszamaradott vagy teljesen önállótlan volt. Az általános képlet az volt, hogy egy erőteljes nő és egy bárgyú, összetört férfi jött szavazni, s a nő irányította a férjét”. Mint írta, az egyik férfit vissza is kellett utasítani, mert „le volt gyerekesítve”, ám nem fejtette ki, hogy ez alatt mit értett. Az aktivista a szebbik nemnek és az idősödő lakosoknak is címzett sértegetéseket. Arra célozgatott, hogy a helyi nők függőségi problémákkal küzdenek: „közülük többen az alkohol iránti vonzalmukkal tréfálkoztak”. A középkorúakat pedig emberi roncsokként láttatta: „már ők is az egészségük hanyatlásáról panaszkodtak, s a fogazatok a Pasolini filmek szereplőit idézték.” Abban is alkalmat talált a megdöbbenésre, hogy „mindenki dohányzott”. A jobboldali szavazatszámláló társairól pedig leereszkedő, vállveregető stílusban írt: „Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az emberek meg voltak félemlítve, és némán, szolgaian asszisztáltak ahhoz a programhoz, ami elő volt írva nekik, mialatt a jegyzőkönyvvezető szemmel tartotta őket. Sajnáltam őket, nekik szemernyi szabadságuk sem maradt”.
