Miközben a baloldali sajtó azt kürtölte szét a nyilvánosságban az utóbbi hetekben, hogy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) kivonulnak Európából, és jórészt beszüntetik a tevékenységüket a kontinensen, valójában egy olyan átszervezésről van szó, amellyel a globális progresszív hálózatok maximálni igyekeznek a befolyásgyakorlásukat a régiónk országaiban is.
De nézzük a részleteket!
Krokodilkönnyek az OSF-ért
A hazai baloldali sajtó hetek óta azt a képet igyekezett kialakítani a közvéleményben, hogy a Soros-hálózat lehúzza a rolót Európában. Ilyen figyelemelterelő címekkel írta írt a témáról egyebek mellett a Népszava, a Klubrádió vagy az Alfahír.
Az ellenzéki lapok az OSF állítólagos kivonulása mellett a „leépítések” és a „források megvonása” miatt panaszkodó munkatársakról írtak, amiből úgy tűnhet, hogy az alapítványbirodalom jórészt felhagy a politikai ambícióival.
A 444.hu egy keserű hangvételű, hosszas cikkben arról értekezett, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok irodáiban Európa-szerte megdöbbenést keltett a leépítés. Utóbbi keretében a portál szerint kipróbált, tapasztalt munkatársakat is elbocsátanak, ami rontja a hálózat hatékonyságát.
A portál azt a látszatot is igyekezett kelteni, hogy hazánkban kiemelten csökkenti a tevékenységét az OSF, mivel Alex Sorost nem fűzi olyan szoros érzelmi kötelék Magyarországhoz, mint az apját.
Azt ugyanakkor a 444.hu is megemlítette, hogy Soros György 2017-ben 18 milliárd dollárt adományozott alapítványainak, vagyis többet, mint amennyit előtte 1984 óta összesen.
„Mivel Soros évtizedes adakozása nem talált számottevő követőre, a várható kivonulás fájdalmas lehet” – írta a HVG. A hálózat dolgozóinak állítólagos agóniája kapcsán úgy fogalmaztak: a Soros-pénzek pótlásán dolgozó szervezetek munkatársai egyelőre csak remélik, hogy a mostani médiavisszhang hatására a részletek kidolgozásakor az OSF-nél figyelembe veszik az adott régiók igényeit.
Hamis dicshimnuszok Sorosról
Figyelemre méltó, hogy egyikük sem tért ki arra, Soros miként próbált beavatkozni Magyarország belügyeibe, hogyan akarta megbuktatni a magyar kormányt, és miért támogatott kormányellenes (ál)civil szervezeteket.
Erről ugyancsak hallgatott Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, aki a HVG-n megköszönte az alapítvány tevékenységét annak „kivonulása” alkalmából: „Soros alapítványa, ahol tudott segített, sokszor állami közfeladatokat váltva ki. A felsorolhatatlan mennyiségű példából csak véletlenszerűen néhány: támogatást kapott a Debreceni Református Kollégium Kántusa, A Magyar Országos Levéltár, a Vigilia szerkesztősége, Orbán Viktor, A Mozgássérültek Állami Intézete, a magyarországi Hospice Program. Mindezekért köszönet és hála jár.”
Érdekesség, hogy az OSF „távozása” kapcsán a G7 bagatellizálni igyekezett azt az évi két-három milliárd forintot, amellyel az alapítványok a magyarországi programokat pénzelték, megemlítették, hogy még olyan kevésbé ismert szervezetek is egyenként 2-2,3 millió dollárnyi támogatásban részesültek öt év alatt, mint az Emberség Erejével Alapítvány, az Alternatív Közösségek Egyesülete vagy a Civil Kollégium Alapítvány.
Alex Soros cáfol
A teljes kivonulásról szóló híreszteléseket azonban maga Alex Soros cáfolta a napokban a Politico nevű lapban közölt véleménycikkében.
Soros György fia szerint az átalakítás a hangsúlyok áthelyezését jelenti, s Kelet-Európában például még fokozni is tervezik a tevékenységüket. Számos program folytatása mellett a részben Budapesten működő CEU-t is támogatni fogják.
„Az olyan hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros elhagyja Európát, félrevezetők. Nem távozunk” – tette egyértelművé az írásában Alex Soros.
A kontinens helyzetét értékelve kifejtette, hogy alapítványuknak változtatnia kell, csakúgy, ahogy a berlini fal leomlása után, amikor erőfeszítéseik középpontjában a közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozása állt; és ahogy a 2008-as gazdasági válságot követően, amikor először fokozták munkájukat Brüsszelben és Nyugat-Európában. Mindebből világossá válik, hogy a kelet-közép-európai térségnek, benne hazánknak továbbra is stratégiai jelentőséget tulajdonítanak Sorosék.
