Egy 12 négyzetméteres zárkában élt több mint 400 napig Lajcsi a börtönben. Minden nap fél ötkor ébresztették a rabokat, szigorú időbeosztás volt a rácsok mögött. Hajnalban beindult az élet, de mi történt azután? Galambos Lajos elmondta a Tények Plusznak, hogy percről percre milyen volt egy napja. Voltak olyan rabok, akik egyenesen ki akarták készíteni őt odabent, de előny, vagy pont, hogy hátrány volt, hogy híres? Sokan most azzal támadják, hogy kivételeztek vele. Lajcsi szerint, erről szó sem volt, sőt!
Én azért már nem akarok egy nyitott könyv lenni. Nem az az ember jött vissza, aki bement. Nem akarok már az életem minden mozzanatáról beszámolni. Még ha ez elvárás akkor sem
– mondta Lajcsi.
Két nappal azután, hogy elhagyhatta baracskai börtönt először a Tények Plusznak adott interjút az ország trombitása. Galambos Lajos 14 hónap után került reintegrációs őrizetbe és állítja, a rácsok mögött töltött idő teljesen megváltoztatta.
Bár sokan nem hiszik, de a zenésznek semmilyen előnye nem származott abból, hogy híres ember. Sőt. Mindvégig úgy érezte, hogy neki még inkább vigyáznia kell arra, hogy ne kövessen el semmilyen hibát a bent töltött idő alatt.
Nem volt semmilyen protekcióm. Egy ugyanolyan sorszámmal rendelkező, SD24, ez az én sorszámom, volt kész. Nyilván mindenki tudta, hogy én vagyok a Lajcsi
– tette hozzá.
A házi őrizetbe került Lajcsi persze kapott hideget-meleget azóta, hogy hazatérhetett boldogasszony-pusztai házába. A fanyalgók szerint a neve miatt neki ez is könnyebben sikerülhetett, de aki egy kicsit is jártas a jogban az tudja, hogy ez nem így működik.
Az én ismereteim szerint a 80 százaléka, aki jogosult a reintegrációra, az megkapja, itt ebben a régióban. Akkor az diszkriminációnak tekinthető, hogy én megkaptam? Meg ha nem én kapom meg, akkor ki kapja meg? Én példásan viselkedtem. Ha én nem akkor kinek jár a reintegráció?
– tette fel a kérdést.
A Dáridó atyja korábban, az egészségügyi állapota miatt kezdeményezhette volna a büntetése gyógykezelés miatti megszakítását, de ma már nem bánja, hogy ezt nem tette meg.
Amióta Lajcsi hazajött próbál hozzászokni a kinti élethez. Több mint 400 napig élt szigorú időbeosztás mellett, így az átállás nem megy egykönnyen számára, de egy percig sem vágyik vissza a szűkös, 12 négyzetméteres zárkájába.
Olyan a napirended és egy olyan menetrended, ami be van osztva. Pontosan tudod, hogy mikor van ébresztő, az fél 5- kor van, takarodó olyan értelemben nincsen mert TV- t lehetett nézni szinte korlátlanul” – árulta el.
A fogságban igyekezett hasznosan tölteni a mindennapjait. Kvízműsorokat szervezett, segített a betegtársainak, akiket sokszor tanácsokkal is ellátott és a számára leginkább hazai terepen is megpróbálta hasznossá tenni magát. A helyi istentiszteleteken orgonán akarta kísérni a miséket de erről végül le kellett mondania.
Az egyházi dalokat mind begyakoroltam a fogvatartottakkal, csak amikor meghallották, hogy én vagyok akkor a 30-40 es létszám rögtön 120-ra felment. Nem fértek be a terembe, elkezdődött a hülyeség, hogy hoztam-e kávét, van-e nálam cigi és tulajdonképpen ez egy istentisztelet volt
– mondta.
A muzsikusnak mindezek mellett idegen nyelv tanulására is lehetősége nyílt a börtönben. Tanárhoz nem járhatott de könyvek segítségével megpróbálta elsajátítani a spanyol nyelv alapjait.
Azt is találgatták néhányan, hogy talán egyszer el akarja hagyni az országot.
Magyar fiú vagyok, magyar ember vagyok, de én ott szeretnék lenni, ahol a szeretteimmel majd valamilyen módon együtt tudok lenni
– hangsúlyozta.
Bár Lajcsi szerint, ahogy ő fogalmazott ez még a jövő zenéje. Ha azonban a gyerekei egyszer úgy döntenek, hogy külföldre költöznek, nem tartja kizártnak, hogy követi majd őket. Mindezt persze csak akkor ha már lekerül a bokájáról a nyomkövető és újra szabad emberként élheti majd az életét.
Fiai és a lánya, Bogi máig vele élnek, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen a viszonya volt feleségével, Boglárkával.
Minket a gyerekeink összekötnek életünk végéig. Egy teljesen európai, normális viszonyban vagyunk
– fűzte hozzá.
Lajcsi kedden hajnalban a legnagyobb titokban lépett ki a baracskai börtön kapuján, ahová a két fia ment érte autóval és egyenesen a család boldogasszony- pusztai házába vitték édesapjukat. A trombitás azóta ki sem tette a lábát a portáról, csak a kertjében szívhatott friss levegőt, de hamarosan hosszabb sétára is indulhat.
Kérvényezett ugyanis pár dolgot, így a megyében szabadon mozoghat heti 3 napon.
Galambos Lajost testben és lélekben egyaránt megváltoztatták a rácsok mögött töltött hosszú napok és az azt megelőző, közel 10 éven át tartó kálváriája. Egészen másképp nézi a világot, más dolgok lettek fontosak a számára, ezért aztán egy új szlogen jegyében akarja leélni a hátralévő életét, ami így hangzik: A kevesebb is elég.
Amikor azt mondom, hogy a kevesebb is elég, az mindenre vonatkozik. Egy egész más ruhatárat képzelek el magamnak, egész más autóparkot képzelek el magamnak. Ha egy pápa egy kis Fiattal képes közlekedni akkor mi, földi halandók mit játsszuk az agyunkat
– emelte ki.
Az interjú végén Galambos Lajcsi elárulta, hogy a börtönben szerzett tapasztalatai elültettek a fejében egy gondolatot. A jövőben különböző saját értéktárgyaiból, festményeiből tart majd aukciót és az abból befolyó pénzzel bűncselekmények áldozatait szeretné segíteni.
