Döntött a Fővárosi Ítélőtábla Curtis testvérének sorsáról

A táblabíróság indoklása szerint a Fővárosi Törvényszék súlyos eljárásjogi hibát vétett, ami megakadályozta az ítélet érdemi felülvizsgálatát. Elmaradt például a bizonyítékok egymással összefüggő, teljes körű, együttes értékelése. 

A táblabíróság fenntartotta a három vádlott letartóztatását. 

Borbás Virág Bernadett, a Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezető bírója a törvényszék indokolási kötelezettségének elmulasztását is kiemelte, ahogy azt is, hogy a törvényszék nem kellően foglalkozott a védelem eljárásjogi kifogásaival. Az elsőfokú bíróság csak utalt bizonyos tanúk vallomására, ahelyett, hogy ezeket értékelte és összeegyeztette volna a bizonyítékokkal - folytatta a táblabíróság végzésének indoklását. 

A bíró többször visszautalt a korábban beismerő és a többiekre terhelő vallomást tevő, külön eljárásban elítélt H. Attila ellentmondásos tanúvallomására, amelyet szintén nem értékelt megfelelően a törvényszék. Pedig a tényállás lényegében az ő vallomásán alapult. 

Nem sikerült tisztázni, hogy a gyilkosságra való megbízás során ki, kinek, mit mondott és kinek, milyen szerepe volt az emberölésben, az hogyan zajlott pontosan. 

A táblabíróság annak tisztázását is hiányolta, hogy vádban szereplő pénztartozás valóban egyértelmű indokot szolgáltatott-e a gyilkosságra. A vád szerint 2007-ben Katzenbach Imre névlegesen elvállalta egy gazdasági társaság vezető tisztségét úgy, hogy a cég által valótlanul kiállított számlák ellenértékét készpénzben felvette, és visszajuttatta a zrt. két vezetőjének. Egyik alkalommal azonban nem adta vissza a felvett 500 millió forintot, hanem azzal külföldre távozott, ahol a pénz egy részét el is költötte. 

A törvényszék első fokon az elsőrendű vádlott H. Lászlót felbujtóként elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg a bíróság. 

A másodrendű vádlottat, Sz. Lajost társtettesként elkövetett emberölésben találta bűnösnek a törvényszék, ezért ugyancsak életfogytiglani szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Esetében 27 évben határozták meg a feltételesen szabadlábra helyezés legkorábbi időpontját. 

A harmadrendű vádlottat, L. Istvánt szintén életfogytiglani fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélték társtettesként elkövetett emberölés miatt, úgy, hogy legkorábban 25 év múlva helyezhetik feltételesen szabadlábra. Az ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebezett. A táblabíróság ítélete szerint a megismételt eljárást a Fővárosi Törvényszék egy másik tanácsának kell lefolytatnia. 

Az ügyészség bejelentette, hogy megfellebezik a táblabíróság végzését. A védelem tudomásul vette az ítéletet, de a vádlottak és képviselőik a kényszerintézkedés enyhítését indítványozták.

Forrás: MTI