A tolnai település várossá nyilvánításának 51. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Gulyás Gergely úgy vélekedett: ebben a korban "az antidemokratikus módon kisebbségből is uralkodó, elfogadást hirdető, de minden eltérő véleménnyel szemben agresszíven intoleráns, önmagát abszurd módon liberálisnak nevező európai korszellem azt akarja elhitetni, hogy minden relatív és semmi nem feltétlen; hogy nem lehet feltétlen a hazához való ragaszkodás, a hit, a szeretet és az összetartozás".
Augusztus 20-a "élő cáfolata e felfogásnak, hiszen a nemzetet megtartó értékek arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy nem az tart örökké, ami látható, hanem ami láthatatlan" - fogalmazott. Ez az ünnep szerinte minden magyar számára azt üzeni, hogy az államiság, az önrendelkezés, a hit, a haza és a nemzeti összetartozás az éppen aktuális érdekek felett álló olyan érték, amelyre a jövőt építeni lehet - fűzte hozzá a miniszter.
Kodolányi Jánost idézve kijelentette: meg kell értenie az embernek, hogy nem véletlen, hova születik, hol él, hova tartozik, milyen nyelven beszél, mit hisz, mire teszi fel az életét, mit tagad és mit ölel magához.
Aláhúzta: ezért van a magyar kormánynak a legszélesebb körű családtámogatási rendszere Európában, ezért utasítjuk el az integráció esélyét nélkülöző bevándorlást, és az öngyilkos nyugat-európai korszellem időszakában is tudjuk, az Isten az embert férfinek és nőnek teremtette, továbbá ezért mondunk nemet a nemzeti büszkeség felszámolására tett kísérletekre és ezért tudunk különbséget tenni abszurd vágyak és emberi jogok között.