A húsvéti locsolás hagyománya egy olyan dolog, amelyet mindenki gyerekkora óta vár, és sokszor felnőttként is ugyanolyan örömet okoz, mint egykor.
Persze a felnőttek néha már nem veszik olyan komolyan a verstanulást, mint a gyerekek, inkább a jutalom pálinkára hajtanak:
"Én verset nem tudok,
Azt mondják a kicsik,
Én csak azért jöttem,
Hogy igyak egy kicsit."
"Egy gondolat bánt engemet:
Elfeledtem a versemet."
"Húsvét hétfő reggelén mosolyog az ég is,
Adjatok egy fél decit, mosolygok majd én is."
"Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál."
"Kék erdőben jártam,
Zöld ibolyát láttam,
Azt hiszed, hogy színvak vagyok?
Húzzak el, vagy locsolhatok?"
"Világűrben jártam,
Űrrakétát láttam.
Föl akart robbanni.
Szabad-e locsolni?"