Egy férfi csalással szerzett 373 milliós uniós támogatást halastavához

A vád szerint egy 69 éves férfi és lánya - aki a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudott - tulajdonában állt egy halastó. A férfi elhatározta, hogy a halastavat fejleszteni fogja, azonban cége ehhez nem rendelkezett elegendő forrással, ezért eltervezte, hogy a fejlesztéshez a támogatási feltételeket kijátszva, pénzt fog kicsalni az Európai Halászati Alapból.

A halastavat a férfi és lánya bérbe adta a férfi cégének, majd a férfi a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A vádlott a kérelemhez csatolt két másik cégtől származó árajánlatot a tervezett rekonstrukciós munkákra - írták. A férfi eltitkolta a támogatást elbíráló és folyósító állami szerv elől, hogy - alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerőkölcsönzés útján - valójában a saját cége fogja a munkákat elvégezni, amely a pályázatból kizáró oknak számít.

A vádlott 2011-ben hasonló módszerrel egy újabb pályázatot nyújtott be, és a két igénylés alapján - utófinanszírozás keretében, több ütemben - 2010 és 2014 között több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek - közölték. Az OLAF vizsgálta a támogatásokat, és igazságügyi ajánlásokkal élt a Legfőbb Ügyészség felé. Az ügyészség a rendelkezésre bocsátott adatok alapján büntetőeljárást indított.

A lefolytatott nyomozást követően a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a férfi ellen a Fővárosi Törvényszéken - írták. Az ügyészség indítványozta vádiratában, hogy a bíróság ítélje a férfit végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, tiltsa el a cégvezetéstől, illetve rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást 373 millió forint erejéig, valamint a cégével szemben szabjon ki pénzbírságot.

A Fővárosi Törvényszék a férfit bűnösnek mondta ki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében, ezért 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Emellett a bíróság a vádlottat 1,750 millió forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől.

Az MTI közleménye szerint a bíróság a vádlottal szemben 313 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, mivel a vagyoni hátrányt ekkorra összegben látta megállapíthatónak. Az ítélet nem jogerős, a Fővárosi Főügyészség a vádlott terhére, súlyosításért jelentett be fellebbezést, hosszabb tartamú és végrehajtandó börtönbüntetés, a céggel szemben pénzbírság kiszabása és a teljes, 373 millió forintos támogatási összegre vonatkozó vagyoni hátrány megállapítása, ehhez kapcsolódóan pedig a vagyonelkobzás mértékének felemelése érdekében - áll a főügyészség közleményében.

MTI/A fotó illusztráció (Shutterstock)