Beperelte a Pepsi-t New York állam műanyagszennyezés miatt

A Pepsi a világ második legnagyobb élelmiszeripari vállalata az iparágvezető Nestle után. Az amerikai óriáscég most azonban a legújabb nagyvállalat, amely ellen az amerikai hatóságok pert indítottak a környezetre gyakorolt ​​hatása miatt – írta meg a BBC pénteken.

Kifejtve, hogy a New York-i panasz szerint a Pepsi megsértette az állami törvényeket, amikor nem figyelmeztette a lakosságot a műanyag csomagolás kockázataira, és félrevezető kijelentéseket tett közzé a környezetszennyezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről.

A közelmúltban a Coca-Colát, a Danone-t és a Nestle-t is azzal vádolták, hogy megtévesztő állításokat tettek műanyag palackjaikkal kapcsolatban.

Ezeket a vállalatokat „zöldmosással” vádoljak, vagyis azzal, hogy környezetbarátabbnak, zöldebbnek vagy fenntarthatóbbnak állítanak be valamit, mint amilyen az valójában. Vagyis ezek a cégek félrevezethetik a fogyasztókat, akik azt gondolják, hogy az ilyen termékek vásárlásával kevésbé szennyezik a környezetet.

A mostani vizsgálatok eredménye szerint a Buffalo folyó mentén 13 helyszínen gyűjtött hulladékok között a legtöbb a Pepsi egyszer használatos műanyag csomagolásai voltak.

Az állam szerint pedig ezek hatására már Buffalo ivóvízellátásában is kimutatták a mikroműanyagokat, amelyek a reprodukciós zavaroktól kezdve a bélgyulladáson át a neurotoxikus hatásokig számos káros egészségügyi hatást okozhatnak.

Már az emberi szervezetben is megjelent a mikroműanyag

Nem csak környezetvédelmi szempontok miatt károsak a mikroműanyagok, hanem már az emberi szervezetben is kimutatták a jelenlétüket.

Már ráadásul születésünkkor életveszélyben vagyunk, a bőrünk alatt is lehet mikroműanyag, ami szó szerint beleépülhet a húsunkba. De számos olyan esetről tudni, hogy az orvosok a májban és az agyban is találtak szemmel alig látható műanyag darabokat. Az állatvilágot már évtizedek óta tizedeli a műanyag szemét.

Műanyagot találtak egy magzat méhlepényében

Sokkoló eredmények kerültek nyilvánosságra, miután mikroműanyagokat találtak egy születendő csecsemő méhlepényében.

Úgy tűnik egyre jobban szűkül azon helyek listája, ahol még nem bukkant fel a műanyag. Legutóbb az óceán mélyén találtak belőle, most pedig a placentában.

Sokan gondolják, hogy az anyaméh egy áthatolhatatlan ház, de így sem sikerült megakadályozni, hogy a műanyag részecskék átjussanak rajta.

Négy egészséges, terhes nőnél találták meg a tudósok a darabokat, akiknek végül normális szülésben volt részük.

A kutatók az Environment International folyóiratban tették közzé eredményeiket, ahol azt írták, hogy a placenta a magzat fejlődésének támogatásában és a külső környezettel való összeköttetésben játszik döntő szerepet, a potenciálisan káros műanyag részecskék jelenléte nagy aggodalomra adhat okot. További vizsgálatok szükségesek, hogy kiderítsék milyen káros hatásai lehetnek a műanyag daraboknak az immunrendszerre vagy fenn áll-e a mérgezés veszélye.

A talált részecskék különböző színűek voltak, beleértve a kéket, a vöröset, a narancsot vagy a rózsaszínt, és úgy vélik, hogy csomagolásokból, festékekből, kozmetikumokból és személyi ápolószerekből származhatnak.

"Olyan, mint egy kiborgbaba, már nem csak emberi sejtekből áll, hanem biológiai és szervetlen entitások keverékéből. Az anyák megdöbbentek" - mondta Antonio Ragusa a kutatás vezetője.

Először találtak műanyag mikroszemcsét emberi tüdőben

Először találtak élő emberek tüdeje mélyén műanyag mikroszemcsét: műtéten átesett tizenhárom páciens közül tizenegyben fedezték fel a részecskéket. A tudósok szerint a műanyagszennyezés ma már az egész bolygón jelen van, így az ember is elkerülhetetlenül ki van neki téve – írta a Guardian.

A Guardian beszámolója szerint tizenegy páciens tüdejében talált mikroszemcsék közül a leggyakoribb a csomagolóanyagokban lévő polipropilén, valamint a palackgyártáshoz használt PET volt. Két korábbi tanulmány boncoláskor talált tüdőszövetben hasonlóan magas koncentrációjó mikroműanyagot.

Azt már tudtuk, hogy az emberek belélegzik, az étellel és a vízzel lenyelik az apró szemcséket. Ismeretes az is, hogy azok a munkások, akik nagy mennyiségű műanyagszennyezésnek vannak kitéve, megbetegszenek.

Emberi vérben az első alkalommal márciusban találtak mikroműanyagot, ami azt mutatja, hogy a szemcsék a szervezeten belül keringenek, és megtapadhatnak a szervek szöveteiben. Egyelőre nem tudni, hogyan hatnak az emberi egészségre. A kutatókat azonban aggasztja, hogy a mikroműanyag laboratóriumi körülmények között károsította az emberi sejteket, a légszennyezés porszemcséiről pedig tudjuk, hogy behatol a szervezetbe, és évente emberek millióinak idő előtti halálát okozza.

"Nem vártuk, hogy a tüdő alsó régióiban találjuk a mikroszemcsék legnagyobb számát, de a részecskét mérete is meglepett bennünket, mivel ebben a tüdőrégióban a légutak szűkebbek, és azt hittük, a nagyobb szemcsék korábban kiszűrődnek, így nem jutnak ilyen mélyre" – mondta el Laura Sadofsky, az angol Hull York Orvostudományi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A munkát a Science of the Total Environment tudományos lap elfogadta publikálásra.

A kutatók a páciensek műtéti területe melletti egészséges tüdőszövetből vett mintákat elemezték. 0,003 milliméteres szemcséket is észleltek, a műanyag fajtájának azonosítására spektroszkópot használtak. A háttérszennyezés kiszűrésére kontrollmintákat is megvizsgáltak.

Egy 1998-as amerikai tanulmány műanyagot és növényi rostokat talált tüdőrákos betegek több mint száz mintájában. A rákos szövetek 97 százaléka tartalmazott rostokat, a nem rákos szövetek 83 százaléka volt szennyezett.

Hatalmas mennyiségű műanyaggal károsítja az ember a környezetét, a mikroszemcsék az Everesttől a legmélyebb óceáni árkokig megtalálhatók. A mikroszemcséket kimutatták várandós nők méhlepényében is – számolt be az MTI.

Megállíthatatlanul terjed

Sőt kimutatták már a májban, a szívben, az agyban és a vérben is. Megállíthatatlan a terjedése és veszélyesebb még a globális felmelegedésnél is. Szinte mindenhol ott van, ételekben, italokban, mi pedig gond nélkül bevisszük a szervezetünkbe. A következmények pedig rettenetesek lehetnek.

Németh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz- és Környezetbiztonság Tanszékének egyetemi docense szerint rengeteg műanyagot gyártunk. 400 millió tonnát. Ez nagyjából annyi, mint a Puskás stadion súlya. De talán ezzel még nem is lenne nagy baj, de az már a tragédia kategóriába tartozik, hogy a műanyagokat elszemeteljük.

Legnagyobb részben a PET palackok árasztják el a folyók, tavak, tengerek és óceánok vizét.

„Fizikai aprózódás, amikor egy vízbe egy vízfelületre kerülnek ezek a műanyag hulladékok, és aztán a hullám mozgás miatt, ott napok, évek, hetek alatt, eldörzsölődnek mikroszkópikus részek válnak le, belőlük, vagy eltöredeznek” – magyarázta.

Egy egyszerű mindennapi használatban levő PET palack több mint 400 év alatt aprózódik fel és szóródik szét.

Tehát, ha Károlyi Gáspár, aki magyarra fordította a Bibliát 1590-ben eldobott volna egy palackot, akkor az mára bomlott volna le. Sok idő.

A nap UV sugárzása megváltoztatják a műanyagok kötéseit, azaz törékennyé teszik, és ami el tud törni az el is törik, a mikroműanyag esetében fel is aprózódik.

„A biológiai aprózódás során a vízben elsősorban kis rákocskák, elaprózzák a szájszervükkel ezeket a műanyagokat, merthogy ezekre algák telepednek, az algákat pedig megeszik és hozzá harapják, mint a szendvicset” – részletezte Németh Zsolt.

A táplálék láncba máris bekerült a mikroműanyag és ez jelenlegi tudásunk szerint, ott is marad, mert nagyon nehéz szűrni.

Az apró tengeri rákocskák pedig tudtunkon kívül még kisebbre darabolják a műanyagot.

„Mérések szerint, olyan 1-1,7 millió kis darabot csinálnak egy átlagos műanyagzacskóból. Nyilván ezt utána már a környezetből nem lehet eltávolítani. És bekerül a táplálékláncba, mert más magasabb rendű víziállat, például halak is megeszik ezeket a műanyag szemcséket” – tette hozzá a szakember.

De találtak mikroműanyagot az Antarktisz jégfelszínén, a Himalája gleccsereiben, a mélytengerekben és gyakorlatilag mindenhol.

Tóth Tamás táplálkozási szakértő szerint ezek egészen pici méretű nano műanyagok mikroszkópikus egységek, azok már bőrből is bejutnak az emberi szervezetbe.

Tóth Tamás szerint a probléma már a szó szoros értelmében a testközelbe ért. Az eldobott PET palack és a kupakja, morzsolódik és elmálik, és észrevétlenül jut a szervezetbe. Mikro és nanoműanyagok nagyvalószínűséggel már majd minden civilizált ember szervezetében kimutathatóak.

„Nem csak a táplálékláncba kerülnek be a mikroműanyagok, hanem a levegőbe is. Vegyük úgy, hogy a víz is a tápláléklánc része. De a levegőből, a vízből beleértve a csapvizet a palackozott folyadékot, és így tovább. Meg a tápanyagokól juttatnak be a szervezetbe” – fejtette ki a szakértő.

A műanyag hulladékból, tehát a PET palackból, műanyag kannákból, tárgyakból elapródozódott részecskék és szemcsék az emberi testen belül bárhol megtapadhat.

„Kimutatták a szívben, az agyban, a garatban, a tüdőben, a vérben, a spermában, a bőrben. Joggal feltételezhetjük, hogy a vesétől az agyalapi mirigyig valószínűleg mindenhol ott van” – emelte ki.

Hogy mit okoznak ezek az idegen vegyületek a szervezetben még nem tudni, de nem sok jóra számíthatunk az biztos.

A szakemberek szerint ezért nem mindegy az, hogy miből iszunk, illetve, hogy milyen csomagolásban választunk élelmiszert: egyszerhasználatos PET palacban, vagy korlátlanul ujrahasznosítható alumíniumban. Valamint az sem mindegy, hogy végül hova dobjuk ki a zacskót, a bubifóliát, a nejlonharisnyát és a PETpalackot.

Kapcsolódó cikk:

Haszonállatok húsában, tejében és vérében is találtak mikroműanyagot

Nagy a baj, már az emberi vérben is jelen van a műanyag