Napi tény: Ezért kék az ég

A kérdés már évszázadok óra foglalkoztatta az egyszerű embereket és a tudósokat is. Végül a XIX. század második felében egy brit fizikus, báró John William Strutt fejtette meg, akit 1904-ben Nobel-díjjal is jutalmaztak.

Mai tudásunk szerint a levegő egy színtelen gázkeverék, az alkotó molekuláin pedig szétszóródik a napfény. A rövidebb hullámhosszúságú színek – így a kék is – szóródása erősebb, ezért látjuk kéknek az égboltot, ha nappal feltekintünk.

Reggel és este azonban már nem gyönyörködhetünk az ég kékjében, hiszen napkelte és napnyugta idején a nap sokkal alacsonyabban áll, mint délben. Ennek köszönhetően a fény sokkal hosszabb utat kell, hogy megtegyen a légkörben, a vastagabb levegőrétegen pedig nagyobb az elnyelődés, ami miatt a hosszabb hullámhosszú színek, mint a vörös válik meghatározóvá.

Korábbi tartalom:

Napi tény: Ezért zöld a fű