
Magyar Péter: közös jelszavunk az önmérséklet

Ukrajna minden lehetséges módon megpróbálja magát elhatárolni a Szerbiában, a Török Áramlat vezeték közelében talált robbanóanyag ügyétől. Kijev „határozottan visszautasítja azokat a próbálkozásokat”, amelyekkel megpróbálják Ukrajnát összekapcsolni – közölte az X-en Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő vasárnap. Sőt azt is mondta, hogy „a legnagyobb valószínűséggel egy »hamis zászlós« orosz műveletről van szó, amely a magyarországi választásokba való nagymértékű moszkvai beavatkozás része”.
Az ukrán érintettséget azonban nem lehet kizárni, ismerve keleti szomszédunk elmúlt években tett lépéseit.
Ezek közül a legmegdöbbentőbb az Északi Áramlat 2022. szeptemberi felrobbantása volt. A szabotázsakciót korábban a világ számos politikusa az oroszok nyakába akarta varrni, annak ellenére, hogy Moszkvának egyáltalán nem volt érdeke tönkretenni azt a gázvezetéket, amelyből komoly bevétele származott.
Hosszas nyomozás után kiderült, az elkövetők ukrán állampolgárok voltak. A német nyomozók úgy vélik, hét ukrán állampolgár vett részt támadásban, a többségüket már be is azonosítottak: négy búvár, egy robbanószerkezetekért felelős ember, egy kapitány és Szerhij K., a művelet feltételezett vezetője, akit már le is tartóztattak.
A legfőbb kérdés viszont az, hogy az ukrán politikai és katonai vezetés tudott-e az akcióról, részt vett-e abban közvetlen vagy közvetett formában, de ezt még nem sikerült tisztázni.
Az nem meglepő, hogy Ukrajna hivatalosan tagadja érintettségét a szabotázsakcióban és segítséget ígért a német nyomozóhatóságoknak az ügy felderítésében. Ugyanakkor a Bundesgerichtshof, Németország legfelsőbb büntetőbírósága tavaly az év végén határozatában rögzítette: a robbantások „nagy valószínűséggel” idegen állam megbízásából történtek. A döntés indoklásából világosan kiderül, hogy a taláros testület Ukrajnát tekinti a művelet mögött álló államnak.
Az Északi Áramlat mellett más gázvezetékek ellen is intézett akciókat Ukrajna. Az elmúlt másfél évben legalább két konkrét, külön dátummal azonosítható támadási kísérletet jelentettek a Török Áramlat ellen, mégpedig 2025. január 13-án és 2025. március 1-én.
2026 márciusában Oroszország már összesen 12 támadásról adott hírt, ez a szám együtt vonatkozik a Török Áramlat és a Kék Áramlat infrastruktúrájára,
tehát ebből nem lehet pontosan megmondani, csak a Török Áramlatot hányszor támadták.
S ebbe a körbe illik a Barátság olajvezeték ügye is, annak ellenére, hogy az egyik állomásának a meghibásodása egy orosz csapás következménye. Ám minden jel arra mutat, hogy a hibát már hetekkel ezelőtt sikerült elhárítani, és
Volodimir Zelenszkij nem is rejti véka alá, hogy politikai okokból nem nyitják meg a csapot.
Az ukrán elnök közölte, a Barátság kőolajvezeték újraindítása politikai engedmény lenne Moszkvának, ezért személyesen ellenzi az orosz olajszállítás újraindítását, még akkor is, ha egyes európai országok ezt sürgetik. Ezzel magyarázható, hogy a magyar mellett az Európai Unió szakembereit sem engedik a létesítmény közelébe, hogy pontos képet kapjanak arról, milyen állapotban van.
Nyitóképünk illusztráció: MTI

Magyar Péter: közös jelszavunk az önmérséklet

Lemond Lázár János a teniszszövetségi elnöki posztjáról

Balog Zoltán: nem volt kormányzati kérés a kegyelmi ügyben

Vizsgálóbizottságokat állíthat fel, elkezdi az alaptörvény-módosítás vitáját a parlament

Forsthoffer Ágnes együttérzését fejezte ki a MOL tiszaújvárosi üzemében történt baleset áldozata családjának

Magyar Péter: jól haladnak a tárgyalások az uniós forrásokról

Magyar Péter: erős közép-európai régióra van szükség az erős Európához

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálint minisztert

Kinevezte a közigazgatási államtitkárokat Sulyok Tamás

Magyar Péter: a kegyelmi ügy dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét

Magyar Péter távozásra szólította fel a Kúria elnökét

Kelemen Ágnes környezetgazdász lesz a vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár