2026. április 06. hétfő, Bíborka, Vilmos
17°C Budapest

Kijev már tucatnyi támadást hajtott végre különböző gázvezetékek ellen, beleértve a Török Áramlatot is

Kijev már tucatnyi támadást hajtott végre különböző gázvezetékek ellen, beleértve a Török Áramlatot is
Az Északi Áramlat felrobbantása mellett Kijev már tucatnyi támadást hajtott végre különböző gázvezetékek ellen, beleértve a Török Áramlatot is.
2026. április 06., hétfő 09:26
Vágólapra másolva!

Ukrajna minden lehetséges módon megpróbálja magát elhatárolni a Szerbiában, a Török Áramlat vezeték közelében talált robbanóanyag ügyétől. Kijev „határozottan visszautasítja azokat a próbálkozásokat”, amelyekkel megpróbálják Ukrajnát összekapcsolni  – közölte az X-en Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő vasárnap. Sőt azt is mondta, hogy „a legnagyobb valószínűséggel egy »hamis zászlós« orosz műveletről van szó, amely a magyarországi választásokba való nagymértékű moszkvai beavatkozás része”.

Az ukrán érintettséget azonban nem lehet kizárni, ismerve keleti szomszédunk elmúlt években tett lépéseit. 

Ezek közül a legmegdöbbentőbb az Északi Áramlat 2022. szeptemberi felrobbantása volt. A szabotázsakciót korábban a világ számos politikusa az oroszok nyakába akarta varrni, annak ellenére, hogy Moszkvának egyáltalán nem volt érdeke tönkretenni azt a gázvezetéket, amelyből komoly bevétele származott.

Hosszas nyomozás után kiderült, az elkövetők ukrán állampolgárok voltak. A német nyomozók úgy vélik, hét ukrán állampolgár vett részt támadásban, a többségüket már be is azonosítottak: négy búvár, egy robbanószerkezetekért felelős ember, egy kapitány és Szerhij K., a művelet feltételezett vezetője, akit már le is tartóztattak.

A legfőbb kérdés viszont az, hogy az ukrán politikai és katonai vezetés tudott-e az akcióról, részt vett-e abban közvetlen vagy közvetett formában, de ezt még nem sikerült tisztázni. 

Az nem meglepő, hogy Ukrajna hivatalosan tagadja érintettségét a szabotázsakcióban és segítséget ígért a német nyomozóhatóságoknak az ügy felderítésében. Ugyanakkor a Bundesgerichtshof, Németország legfelsőbb büntetőbírósága tavaly az év végén határozatában rögzítette: a robbantások „nagy valószínűséggel” idegen állam megbízásából történtek. A döntés indoklásából világosan kiderül, hogy a taláros testület Ukrajnát tekinti a művelet mögött álló államnak.

Tucatnyi ukrán támadás

Az Északi Áramlat mellett más gázvezetékek ellen is intézett akciókat Ukrajna. Az elmúlt másfél évben legalább két konkrét, külön dátummal azonosítható támadási kísérletet jelentettek a Török Áramlat ellen, mégpedig 2025. január 13-án és 2025. március 1-én.

2026 márciusában Oroszország már összesen 12 támadásról adott hírt, ez a szám együtt vonatkozik a Török Áramlat és a Kék Áramlat infrastruktúrájára,

tehát ebből nem lehet pontosan megmondani, csak a Török Áramlatot hányszor támadták.

S ebbe a körbe illik a Barátság olajvezeték ügye is, annak ellenére, hogy az egyik állomásának a meghibásodása egy orosz csapás következménye. Ám minden jel arra mutat, hogy a hibát már hetekkel ezelőtt sikerült elhárítani, és 

Volodimir Zelenszkij nem is rejti véka alá, hogy politikai okokból nem nyitják meg a csapot.

Az ukrán elnök közölte, a Barátság kőolajvezeték újraindítása politikai engedmény lenne Moszkvának, ezért személyesen ellenzi az orosz olajszállítás újraindítását, még akkor is, ha egyes európai országok ezt sürgetik. Ezzel magyarázható, hogy a magyar mellett az Európai Unió szakembereit sem engedik a létesítmény közelébe, hogy pontos képet kapjanak arról, milyen állapotban van.

Nyitóképünk illusztráció: MTI

 


 

 

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk