A rozsdaövezettől a Fehér Házig: ki is az a J. D. Vance, aki Budapestre látogat a kampányhajrában?

Kedden Budapestre látogat J.D. Vance, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. Legutóbb több mint 40 évvel ezelőtt, 1983-ban járt amerikai alelnök Magyarországon: akkor

George H.W. Bush érkezett hozzánk, Ronald Reagan elnöksége idején. Így a mostani látogatás mérföldkőnek számít. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük mindazt, amit az

Egyesült Államok 50. alelnökéről tudni érdemes.

A rozsdaövezettől a Fehér Házig

Április 7-én Budapestre látogat J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke, ahol Orbán Viktorral találkozik, majd közös sajtótájékoztatót követően beszédet mond az MTK

Sportparkban a Magyar-Amerikai Barátság Napja alkalmából tartott nagygyűlésen. A látogatás egyértelmű politikai üzenet: Donald Trump adminisztrációja nyíltan kiáll

Magyarország, a szuverenista politika és a magyar kormányfő mellett. Érdemes kiemelni, hogy J. D. Vance szerepe túlmutat az alelnöki tisztségen: sokan már most

Donald Trump politikai örököseként tekintenek rá, és egyre inkább meghatározó alakja a MAGA-mozgalom mögött álló politikai koalíciónak, amelynek irányvonalát is aktívan formálja.

Vidéki balllada: az elfeledett Amerikából Irakon át a Yale-ig

J. D. Vance 1984-ben született az ohiói Middletownban, egy tipikus amerikai iparvárosban. Gyermekkorát a családi viszonyok képlékenysége határozta meg: szülei elváltak, édesanyja súlyos függőségekkel küzdött, így nagyszülei nevelték fel. A későbbi alelnök az érettségi után a tengerészgyalogsághoz jelentkezett, és 2005-ben hat

hónapot lehúzott az iraki frontvonalban is, mint haditudósító. A 2007-es leszerelését követően az Ohio State University hallgatója lett, majd 2010-ben a Yale jogi karán szerzett diplomát. Ez a teljesítménye már önmagában is figyelemre méltó társadalmi mobilitást jelent az Egyesült Államokban. Mellesleg itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Usha Vance-szel is, akivel már a negyedik gyermeküket várják.

Ezt követően évekig ügyvédként és befektetőként tevékenykedett, de az igazi áttörést és politikai karrierjének kezdőpontját a 2016-ban megjelent bestsellere jelenti. A Hillbilly Elegy (magyarul Vidéki ballada az amerikai álomról) című sikerkönyvből ekkor az egész ország megismerhette Vance hányattatott gyerekkorát, a közeget, ahonnan jött, és emberközpontú gondolkodást, amelyet magáévá tett.

A Hillbilly Elegy nemcsak belülről mutatta meg annak a társadalmi közegnek a tragédiákkal átszőtt mindennapjait, amelyet ma leginkább csak az „elfeledett Amerikaként” emlegetnek, hanem sokak szerint az egyik legfontosabb mű, amely segít megérteni, miért fordultak a kisemmizett milliók Trump változást ígérő MAGA-mozgalma felé. A könyvből 2020-ban Oscarjelölt filmadaptáció is készült, ami jócskán megágyazott Vance későbbi politikai népszerűségének is.

A politika porondján a MAGA várományosaként

A könyv sikerét követő években Vance először a vallás, majd fokozatosan a közélet felé fordult. 2019-ben szakított az addigi ateista-agnosztikus múltjával, katolikus hitre tért, és elmondása szerint a hitnek azóta is fontos szerepe van a személyes életében és politikai döntéseiben.

Mindeközben bámulatos sebességgel ívelt fel politikai karrierje: 2022-ben Ohio állam republikánus szenátorává választották. Nem kellett két év, és Donald Trump sokakat meglepve bejelentette, hogy a fiatal szenátort fogja választani alelnökének, amennyiben megnyeri a 2024-es elnökválasztást.

Vance kitűnő választásnak bizonyult, mivel az amerikai üzleti és politikai élet több jeles szereplője – például Elon Musk, David O. Sacks, Tucker Carlson és Peter Thiel – kifejezetten miatta nyújtott támogatást, illetve adományozott a tervezettnél sokkal több pénzt a Trumpkampánynak.

2025 januárjában pedig, mindössze negyven évesen, Trump elnök oldalán bevonult a Fehér Házba, mint az Egyesült Államok harmadik legfiatalabb alelnöke.

Vance életútja – az ohiói nyomorból a Washingtonig tartó felemelkedés – a MAGA által ígért amerikai álom újjáépítésének szimbólumává vált. Nem csoda, hogy sokan már most úgy kezelik, mint a mozgalom jövőbeli vezetőjét és Trump utódját. Nagy valószínűséggel ő lesz a Republikánus párt 2028-as elnökjelöltje is.

A szuverenista fordulat élcsapatában

Vance politikai gondolkodásának középpontjában az „amerikai hanyatlás” kérdése áll: szerinte nemcsak gazdasági, hanem morális válságról is szó van, amelyet a család, a közösség és a munka megerősítésével lehet orvosolni. Ennek részeként az újraiparosítást és a protekcionista gazdaságpolitikát támogatja, különösen Kínával szemben, amelyet az Egyesült Államok legfőbb stratégiai kihívásának tart.

Vance pozíciójában aktív, markáns karaktert hozott be mind az amerikai, mind a nemzetközi politikai életbe: a nemzeti szuverenitás, a globalista gazdasági modellek kritikája és a hagyományos társadalmi értékek hangsúlyozása határozza meg a filozófiáját. Közben nem riad vissza a konfrontációktól és a világpolitikában is bátran kimondja a sok ország által tabuként kezelt igazságokat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban többször világossá tette, hogy Trump elnökségével véget ért Kijev feltétlen finanszírozása – ez nem az amerikaiak háborúja, és az adófizetők elvárják, hogy Washington ne Ukrajnára költse a pénzüket. Folyamatosan hangsúlyozza a béketárgyalások fontosságát, még akkor is, ha a háború lezárása mindkét féltől, így Ukrajnától is, kompromisszumokat követelne.

J.D. Vance a migrációt következetesen Európa egyik legnagyobb fenyegetéseként jellemzi – mind kulturális, mind pedig biztonsági és politikai szempontból. Szerinte ugyanis az európai demokráciák alapvető válságát jelzi, hogy egy évtized elhibázott migrációs politikája és számtalan emiatt bekövetkező terrortámadás után sem képesek vagy hajlandóak az európai politikusok érdemi lépéseket tenni az illegális migráció ellen.

Európában „senki sem szavazott arra, hogy bevándorlók millióit engedjék be ellenőrzés nélkül”, mondta Vance tavaly februárban a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tartott híres beszédében. „De tudják, mire szavaztak? […] Olyan politikai vezetőkre, akik megígérték, hogy véget vetnek a féktelen migrációnak.”

A legaggasztóbb szerinte az, hogy amikor az európai szavazók a szuverenista pártok felé fordulnak, akkor a mainstream politikai erők mindent megtesznek, hogy megtagadják tőlük a demokratikus érdekképviseletet. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel és a tagállamok alaptalan „orosz dezinformációra” hivatkozva folyamatosan cenzúrázzák a jobboldali hangokat a közösségi médiában. Sőt, egyenesen kijelentette, hogy Brüsszel politikájának köszönhetően „a szólásszabadság egész Európában eltűnőben van”.

És ha az emberek mindezek ellenére mégis szuverenista pártokat választanak, akkor azokat minden áron kirekesztik a kormányból (mint például Ausztriában, Hollandiában, vagy Németországban) és a törvényhozás egyéb szintjeiről – mint ahogy azt az Európai Parlamentben a Patriótákkal is teszik – vagy éppen érvénytelenítik az egész választást, ahogy Romániában is történt 2024 végén.

Vance szerint ezek a valódi beavatkozások az európai demokratikus folyamatokba, nem a sokszor hangoztatott kamu orosz narratíva. Ellenben többször is kifejezetten bírálta az ukrán kormány beavatkozási kísérleteit az amerikai választásba, és hogy Zelenszkij elnök nyíltan a Demokratáknak „kampányolt” 2024-ben – nyilván azért, hogy tovább ömölhessen az amerikai adófizetők pénze „Európa és talán az egész világ legkorruptabb vezetéséhez” Kijevbe.

Nem véletlen, hogy J. D. Vance kapta azt a feladatot, hogy kivizsgálja az idén márciusban kirobbant ukrán beavatkozási botrány részleteit. Kiderült ugyanis, hogy az amerikai

adófizetőktől kapott pénzből Zelenszkijék több száz millió dollárt terveztek visszacsatornázni a Demokraták kampányába a ’24-es elnökválasztás előtt.

Most egy Vance-vezette új csalásellenes munkacsoport fogja megvizsgálni, hogy sikerrel jártak-e, illetve, hogy még milyen egyéb korrupciós szálak kötik az ukrán kormányt az előző baloldali vezetéshez Washingtonban. A testületben helyet kapott a Trump-kabinet több tagja is, az igazságügyi minisztérium új csalásellenes részlegének vezetői, valamint a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság elnöke is.

Budapest: stratégiai üzenet Európának

J. D. Vance budapesti látogatása nem pusztán diplomáciai eseménynek ígérkezik. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az alelnök és Orbán Viktor találkozója azt üzeni: Washington jelenlegi vezetése stratégiai partnerként kezeli Magyarországot. Vance Európa kapcsán ugyanazon a véleményen van, mint Orbán Viktor: méltatja a magyar családpolitikát és ellenzi az illegális bevándorlást, amely szerinte felszámolja Európa keresztény identitását; ellenzi az Ukrajna háború végtelen és céltalan támogatását, amely csak tönkreteszi a kontinens gazdaságát; és egy erősebb, versenyképesebb Európát akar látni az Egyesült Államok megbízható szövetségeseként.

Bár a Münchenben elhangzott tavalyi beszéde nagy visszhangot váltott ki, valójában Vance egyértelművé tette: ő Európáért aggódik, amely csak akkor lehet a Nyugat oszlopa, ha megőrzi keresztény értékeit, humanista hagyományát, és az emberi méltóságra épülő emberképét. Vance budapesti látogatása egyben üzenet is Brüsszelnek: a magyar modell követése kínálhat esélyt Európának, hogy az elhibázott brüsszeli politika helyett visszatérhessen egy nemzeti érdekeken és keresztény értékeken nyugvó pályára.

Nyitókép: MTI/Kaiser Ákos