2026. március 02. hétfő, Lujza
14°C Budapest

Az iráni háborút mi is a bőrünkön érezzük – Mutatjuk, mi vár a benzin árára

Az iráni háborút mi is a bőrünkön érezzük – Mutatjuk, mi vár a benzin árára
A hétvégén kitört a háború a Közel-Keleten, azóta a helyzet tovább eszkalálódik, egyre több ország száll be a konfliktusba. A háború hatását a magyar emberek is azonnal a bőrükön érezhetik, mégpedig a benzin árának megugrásán keresztül.
2026. március 02., hétfő 15:17
Vágólapra másolva!

Nagyot drágulhat a benzin

A hétvégén az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, a konfliktus pedig egyre inkább eszkalálódik, ma pedig a piaci reakciók is megérkeztek: a tőzsdék esnek, az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyamai és a dollár szintén emelkednek - írja a Portfolio.

Ami pedig a hazai üzemanyagárakat illeti: Bujdos Eszter, a holtankoljak szakértője szerint az iráni háború miatt megugró olajár önmagában körülbelül 30 forinttal drágíthatja a benzin literét, és ehhez nincs még hozzátéve a devizahatás és a logisztikai többletköltségek.

Hangsúlyozta: szélsőséges esetben, a Hormuzi-szoros kényszerű kerülő útvonalainak költségeit beépítve

egy 100 dolláros olajár esetében 70-80 forintos drágulás jöhet az üzemanyagoknál, akár 700 forintra is kilőhet a benzin ára.


Ugrik az olaj ára

Az olajár áremelkedésének fő oka a Hormuzi-szoros körüli helyzet eszkalálódása. A térségen áthaladó tankerek forgalma gyakorlatilag megbénult, mivel a hajózási társaságok biztonsági megfontolásokból egyelőre kivárnak.

A szoros a globális olajkereskedelem kulcsfontosságú ütőere:

a tengeren szállított kőolajexport mintegy harmada ezen az útvonalon halad át.

Az innen induló szállítmányok túlnyomó része ázsiai célállomásokra – elsősorban Kínába, Indiába, Japánba és Dél-Koreába – érkezik.

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a legfelsőbb vezető halála után nem egyértelmű, ki és milyen irányba vezeti tovább Iránt. Az ország az OPEC negyedik legnagyobb kitermelője, napi körülbelül 3,3 millió hordó olajat termel. Ha a belpolitikai feszültségek, esetleges sztrájkok vagy újabb katonai akciók akadályoznák a kitermelést és az exportot, az újabb lökést adhatna az áraknak.

A következő napok kulcskérdése, hogy milyen ütemben indul újra a tankerforgalom a Hormuzi-szorosban, illetve milyen mértékű iráni válaszlépésekre lehet számítani. Egy tartós lezárás könnyen újabb árrobbanást válthat ki.

Egyes elemzőházak szerint

a Brent jegyzése akár 100 dollárig is felkúszhat, sőt, szélsőséges forgatókönyv esetén a 120 dolláros szint elérése sem zárható ki.

A Brent jegyzése jelenleg 8,6 százalékos pluszban van, de korábban 13 százalékos is volt az ugrás mértéke. Egészen 82,35 dollárig száguldott az árfolyam, ilyen magasan utoljára 2022 júniusában járt a Brent.


A dízel helyzete különösen aggályos

Ráadásul az amerikai ICE (Intercontinental Exchange) adatai szerint

a dízel drágulása még a kőolajét is meghaladja,

miután a közel-keleti konfliktus kiszélesedése azzal fenyeget, hogy fennakadások léphetnek fel a Perzsa-öböl menti finomítók exportjában. A gázolaj határidős jegyzése a nyitáskor 17 százalékkal megugrott és kétéves csúcsra emelkedett, majd kicsit mérséklődött az emelkedés üteme. A repülőgép-üzemanyag és a fűtőolaj ára szintén emelkedett.

Fontos tudni, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait nemcsak jelentős nyersolaj-exportőrök, hanem korszerű finomítóknak is otthont adnak, amelyek dízelt, repülőgép-üzemanyagot és petrolkémiai termékeket állítanak elő. Irán eközben a világ egyik legnagyobb fűtőolaj-forrása.

A hajózási adatokat és elemzéseket szolgáltató Kpler szerint a globális gázolaj-kereskedelem mintegy 10 százaléka, valamint a repülőgép-üzemanyag (kerozin) 20 százaléka halad át a Hormuzi-szoroson. A Goldman Sachs közlése szerint tavaly a finomított termékek exportja a szoroson keresztül átlagosan napi 3,5 millió hordót tett ki. Egyelőre nem érkezett jelentés arról, hogy bármely közel-keleti finomítóban jelentős károk keletkeztek volna.

Az európai finomítói prémiumoknál egyelőre nem látszik a közel-keleti eszkaláció hatása, de a termékpiac már így is feszített volt a háború kirobbanása előtt, elsősorban a tavasszal megszokott finomítói karbantartási szezon miatt.

Finomítói marzsok alakulása a benzinnél (sötétkék) és a dízelnél (világoskék). Forrás: Neste

Gyengül a forint, de egyelőre nem vészes a helyzet

A kockázatkerülés erősödése már reggeli órákban érezhető a devizapiacokon: a forint-euró kurzus réssel nyitott, hiszen pénteken még a 375-ös támasszal harcolt a fizetőeszközünk, most 379 és 380 között mozog az árfolyam. 

A forint a dollárral szemben ennél is nagyobbat gyengült, immár 1,4 százalékot.

A pénteki 319-es zárás után ma 322-nél nyitottunk, jelenleg pedig már 323 fölött jár a kurzus. Azt viszont el lehet mondani, hogy egyelőre a múlt heti erősödés visszaadása történt, nem beszélhetünk kifejezetten gyenge szintekről.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Ott van a Barátság-sztori is

A friss fejleményeken túl ugyancsak rontja a magyar üzemanyagpiaci kilátásokat a Barátság-olajvezeték tartós leállása. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely még úgy fogalmazott, hogy ha a vezeték nem működik, az brutális benzinár-drágulást hoz magával, korábbi elemzésekben az 1000 forint fölötti jegyzésekre is utaltak.

Ezt a képet egy pénteki elemzésükben árnyalták a Portfolio munkatársai, és rámutattak, hogy

a legrosszabb esetben kb. 85 forintos literenkénti drágulást okozhat a Barátság-vezeték tartós leállása,

ami önmagában még nem indokolná az 1000 forintos benzinárat, de valóban a régió legmagasabb árát jelentené.

Fontos viszont megemlíteni, hogy más régiós országokban - amelyek már régóta nem orosz forrásból szerzik be a nyersolajat - hasonló árral rendelkeznek a benzinkutakon, ezért a brutális áremelkedést valószínűsítő forgatókönyvek megalapozottsága véleményes. A nyugati és az orosz olaj közti árkülönbözet jelentős részét, 95%-át közvetlenül a magyar állam fölözi le a Brent-Ural spreadre vonatkozó különadó formájában. Ez a különadó-bevétel a közös államkasszába kerül bele, nem pedig célzottan csökkenti bizonyos gazdasági szereplők terheit.

Kijev, Brüsszel és a Tisza veszélyeztetik a magyar energiabiztonságot

Zelenszkij elnök le akarja választani Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Ennek érdekében szövetkezett Brüsszellel és Magyar Péterrel. Elzárták a Barátság kőolajvezetéket, amivel káoszt és magasabb benzin- és rezsiárakat akartak kikényszeríteni a választások előtt Magyarországon.

Magyar Péter egyszer sem ítélte el a vezeték elleni támadást, a nemzetközi sajtó szerint is folyamatos kapcsolatban áll az ukránokkal, és megalapozott információk jelentek meg arról is, hogy Münchenben az olajblokád kezdete előtt megállapodott az ukránokkal ezekről a lépésekről.

Ezzel Kijev, Brüsszel és a Tisza párt veszélyeztetik a magyar energiabiztonságot és a magyar családok megélhetését!

Közben a Közel-Keleten kitört a háború, ami miatt egész Európában megnőtt a terrorveszély, blokkolva vannak a tengeri energiaszállítások, ami miatt meredeken emelkednek az olaj és gázárak. 

Ilyen helyzetben különösen súlyos és elfogadhatatlan az, hogy Magyar Péter és pártja az ukránokkal összejátszva továbbra is a barátság kőolajvezeték zárva tartása és az orosz energia kivezetése mellett áll ki.

Orbán Viktor miniszterelnök ezért követeli, hogy engedjenek be Ukrajnába Szlovákiával közös vizsgálóbizottságot, indítsák újra a vezetéken a szállítást és hagyjanak fel az orosz energiáról való leválás követelésével.


A nyitókép illusztráció: MTI

 

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk