Íme négy grafikon, ami sokkolni fogja a károgókat: Magyarország az első helyen végzett az egész Unióban

– osztotta meg a hírt Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Facebook-oldalán.

Kiemelte, hogy Romániában Észtországban, Spanyolországban és Szlovéniában idén egyáltalán nem volt minimálbér emelés, Lengyelországban és Belgiumban pedig alacsonyabb volt az emelés, mint a tavalyi infláció. Hozzátette, 2026-ban a várható 3,2 százalékos Magyarországi infláció mellett 7,6 százalékkal emelkedik a minimálbér reálértéke, ami szintén kiemelkedőnek fog számítani az unióban.

Amellett, hogy Magyarország az első helyen áll a minimálbér növekedése terén,

az infláció tekintetében is a középmezőnybe kerültünk, ami azt jeleni, alaptalanok azok az ellenzéki érvelések, hogy alacsonyabb lenne az infláció, ha belépnénk az euróövezetbe.

Az infláció mértékét tekintve 7 ország előzi meg Magyarországot, Luxemburggal pedig egy szinten állunk.

– hívja fel rá a figyelmet a szakértő.

Megjegyezte, a magyar kormány harca az infláció ellen nemcsak idehaza sikeres, de az online árfigyelő rendszert például külföldön is több helyen adaptálni szeretnék.

Hangsúlyozta, az infláció és a keresetek emelkedésének mértékét mindig együtt kell vizsgálni, anélkül nem kapunk hiteles eredményt.

– és nem csak a minimálbér.

Novemberben a havi bruttó átlagkereset több, mint 756 ezer forint volt, ami 62 ezer forinttal több, mint 2024-ben. Bár novemberben és decemberben sok munkáltató éves bónuszt fizet, ami így erre a két hónapra jelentősen megdobja az átlagkeresetet – decemberre akár a 790 ezer forintot is elérheti az átlag –, 2026-ra az éves bruttó átlagkereset így is 700 ezer forint fölé emelkedik.

Az éves inflációt leszámítva is közel 4,5 százalékos bruttó reálkereset emelkedés lesz kimutatható, ami az unió legjobbjainak egyike. Hozzátette, a nettó átlagkereset még ennél is jelentősebb mértékben fog nőni, köszönhetően a családi adókedvezményeknek.

Karácsony Gergely szembemegy a törvénnyel, ha Budapest nem fizeti meg a szolidaritási adót

A szakértő, aki a budapesti közgyűlés tagja is volt, arra is kitért, hogy Karácsony Gergely szembemegy a törvénnyel amikor nem teljesíti szolidaritási kötelezettségeit. Az alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a szolidaritási adó nem jogellenes, és van annak jogalapja, hogy a tehetősebb települések befizetéséből támogassa az állam a kevésbé gazdagokat.

Szalai felhívta a figyelmet, hogy Karácsony úgy sodorta a csőd szélére a fővárost, hogy Budapestnek sosem volt még annyi bevétele, mint most.

– írja a gazdasági szakértő.

Hangsúlyozta, a budapesti bevételek növekedéséhez a vidékiek is hozzájárulnak, ugyanis a fővárosi cégeknél nemcsak budapesti lakosok dolgoznak, hanem vidékiek is.

70 százalékkal több alkalmazottja van a fővárosi cégeknek, mint ahány budapesti lakos alkalmazottként dolgozik.

Másrészt a budapesti cégek árbevételét a vidékiek vásárlásai is emelik. Ugyanis, ha például egy sárvári lakos budapesti mobilszolgáltatónál vásárol előfizetést, akkor az ő vásárlásából keletkező árbevétel után a mobilszolgáltató Budapesten fizet iparűzési adót.

Hozzátette, „a Fővárosi Önkormányzatra eső szolidaritási hozzájárulás az iparűzési adó töredéke”, amelyből lehet, hogy pont olyan települések kapnának támogatást, akik nagyban hozzájárulnak Budapest bevételének növekedéséhez.

A nyitókép illusztráció: Európai Bizottság Facebook-oldala