Szánthó Miklós a Bors-ügyről: Ha egy bíró beleszól a politikába, viselje el, ha a politika beszól neki

A Fővárosi Törvényszék pár hete betiltatta a Bors Tisza-csomagról szóló különszámának terjesztését, ami heves indulatokat váltott ki. A MÚOSZ éljenzett, de több politikus is bírálta a döntést, Lázár János pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „vannak bírók, akik a Tiszának nyalnak”, az Országos Bírói Tanács elnöke, Pecsenye Csaba úgy véli, „elfogadhatatlanok” és „otrombák” az ilyen kijelentések, míg Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint az Országos Bírói Tanács elnökének inkább a Bors-ügyben ítélkező tiszás bírónő esetében kellene fegyelmi eljárást indítania.

Szánthó Miklós: az ilyen bírót ki kellene zárni az ítélkezésből, amíg nem tisztázódnak a körülmények

Az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mandinernek adott interjújában kijelentette, ha egyes bírók nyíltan vagy burkoltan, akár a tetteikkel, akár a döntéseikkel beleszólnak a politikába, akkor viseljék el, hogy a politika is beszól neki. Közölte, Pecsenye Csaba csak az alapkérdésről nem beszél: 35 évig ugyanis jogi és politikai konszenzus volt arról, hogy 

• a bírák politikai tevékenységet nem végezhetnek, 
• de még a látszatra is ügyelniük kell e téren. 

Szánthó Miklós kissé nevetségesnek találja, hogy egy elfuserált adatszivárgás kapcsán kiderült, hogy több bíró maga regisztrált az egyik párt – mondjuk ki: a Tisza – pártszimpatizánsoknak készült applikációjába. Ráadásul sajtóhírek szerint a Bors-ügyben ítélkező bírónő neve és budapesti címe megegyezik egy, a kiszivárgott listán szereplő személyével. Az OBT elnökének nem azzal kellene foglalkoznia, hogy a politikai térben ki mit mondott az adott döntésről, hanem az ilyen bíró ellen fegyelmi eljárást kellene indítani, sőt, ki kellene zárni az ítélkezésből, amíg pontosan nem tisztázódnak a körülmények.

Nagy kérdés, miért akarja egy bíró, hogy az emberek ne értesüljenek a Tisza adóterveiről

A főigazgató kijelentette, nagyon súlyos a helyzet, mert itt tényleg egy, a rendszerváltoztatás óta kőbe vésett és mindenki által elfogadott közmegegyezést fenyeget veszély: ha egy bíró saját akaratából szerepet vállal a politikában, mint aktivista, az már nem a pártosság látszata, hanem maga a pártosság. Feltette a kérdést, miként lenne elvárható, hogy a bíró elfogulatlanul ítélkezzen például egy olyan ügyben, melyben az a párt érintett, mellyel maga is nyilvánosan szimpatizál? Kínos, mármint az adott bírónak, de felmerül a kérdés: valakinek a kérésére nem akarja a bíróság, hogy az emberek szélesebb körben értesüljenek a Tisza megszorító csomagjáról?

Noha a magyar bírói kar döntő többsége Szánthó Miklós szerint természetesen a legjobb tudása, a jog betűje és szelleme szerint végzi a munkáját, de eddig a politikailag aktív bírák a bíróságok köré felépített glorifikált pártatlanság mögé bújtak. Hozzátette, külön érdekessége az egésznek, hogy a nemzetközi sugalmazásokkal ellentétben 

• ezek a bírák láthatóan nem a kormányzattól „félnek”, 
• hanem az ellenzéki elvárásoknak akarnak megfelelni.

Úgy véli, nem lehet nem látni az ideológiai elfogultságot és a progresszív irányultságot egyes esetekben, ráadásul egyes bírák egész egyszerűen nem hajlandóak alkalmazni az Alaptörvényt vagy a törvények indokolását – tehát a jogalkotó akaratát – például migrációs ügyekben, és folyamatosan az Európai Bírósághoz rohangálnak panaszkodni

• nem jogot alkalmaznak, 
• hanem jogot alkotnak, 

mivel – legyünk politikailag korrektek – sokan közülük „áldozatául estek” a nyílt társadalom hálózata érzékenyítésének.

A baloldalon megint „alaptalan összeesküvéselmélet-gyártást” fognak kiáltani

Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint természetesen várható baloldali támadás a Bors ügyében is. Mindenkit emlékeztetett arra, hogy ők indítottak akkor arról „szakmai vitasorozatot”, hogy van a „független újságírás” – MÚOSZ és társai – meg van a „kormánypropaganda”, és mivel utóbbi szerintük nem újságírás, nem is hivatkozhat az azt megillető alkotmányos alapjogokra. Sőt, a nyílt társadalom hálózatának jogászai egy kommunista tömbbizalmi magabiztosságával azt is előirányozták, hogy 

• a propagandamédia felismerése a bíróságok kötelessége”, 
• ezért a bíróságok vizsgálniuk kell, hogy valaki „független lapot” vagy „propagandaorgánumot” perelt-e be

Ebben az ügyben a tiszás bírónő konkrétan ezt csinálta: Magyar Péter indítványára és politikai pártállásából kifolyólag elvitatta egy lap sajtószabadságát. Ezzel kellene az OBT-nek foglalkoznia, mert ez a durva, nem a törkölypálinka. 

Nyitókép: MTI