Baloldali hisztériakeltés az utakon, holott még a fuvarozók 1 százaléka sem tüntet

A demonstráció résztvevői a problémáikat úgy tálalják, mint amelyek a teljes fuvarozói szektort érintik, azonban a valóságban a tiltakozásban részt vevők aránya messze elmarad az ágazat egészéhez képest. A kamionosok tüntetése miatt három kilométeres torlódás alakult ki az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán az M0-s autóút csomópontjánál, a 15-ös és a 12-es kilométer között – tudatta az Útinform.hu hétfő délután, és hozzátette, az M0-son is dugó volt. A Magyar Nemzet szerint tiltakozás hátterében álló megállapodás az ÉKM részéről december 19-én született meg a hét meghatározó fuvarozói érdekképviselettel, amelyek a szakma kicsivel több mint kétharmadát tömörítik, és mintegy 8500 vállalkozást, 56 ezer járművet képviselve. 

Tiszta vizet a pohárba a kamionosok tüntetése kapcsán

A hazai közúti fuvarozási szakma ugyanis hozzávetőleg 80 ezer járművel és több mint 12 ezer vállalkozással működik, ehhez képest a demonstrációra mintegy 400 kamion és alig 150 vállalkozó érkezett. A kamionos tüntetést szervező Orosz Tibor ezzel szemben úgy állítja be a történteket, mintha csak egy szervezettel kötötte volna meg a megállapodást a minisztérium. 

Ezzel szemben az igazság az, hogy  dokumentumot egy kivételével valamennyi – összesen hét –   érdekvédelmi szervezet írta alá az állam képviselőivel:

• Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete
• Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary
• Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
• Logisztikai Egyeztető Fórum
• Országos Kereskedelmi Szövetség
• Magyar Szállítmányozók Szövetsége
• Autós Nagykoalíció
• Építési és Közlekedési Minisztérium
• Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
• Magyar Közút Nonprofit Zrt.

A tárgyalások az Építési és Közlekedési minisztérium által kiadott közlemény szerint jelentős előrelépéseket hoztak, különösen a tranzitforgalom szabályozása tekintetében. Az egyezség lényege, hogy a Magyarországon csak áthaladó teherforgalom döntő része a jövőben 2x2 sávos gyorsforgalmi úthálózaton közlekedjen.

A kormány úgy véli, ez nem csupán a közlekedésbiztonságot javítja, hanem több millió ember mindennapi életét is védi. A hazai települések környezetterhelése és a vidéki mellékutak túlterheltsége ugyanis hosszú évek óta komoly problémát okoz, több millió ember lakókörnyezetét érinti. A tervezett szabályozás célja pedig az, hogy a tranzitforgalom súlyát minél inkább a nagyobb kapacitású utak viseljék.

Az útdíjak minimális emelése nem gyakorolhat hatást a termékek árára

A decemberi megállapodás másik lényeges pontja az útdíjak 2026-ra tervezett módosítása. A többlépcsős emelés 

• január 1-jén 4,3 százalékkal indul, 
• márciusra pedig összességében 35 százalékos többletet jelent majd a 2025-ös díjakhoz képest. 

A valóság az, hogy ez az emelés a teljes termékárakra aligha gyakorol majd jelentős hatást: egy ezer forintos árucikk esetében 

• a szállítási költség 100-150 forint körül alakul, 
• ennek csupán töredéke, nagyjából 10-15 forint az útdíj
• a tervezett módosítás ezt az összeget várhatóan mindössze 11-16,5 forintra növeli.

Emlékezetes, a megállapodással kapcsolatban Lázár János építési és közlekedési miniszter kiemelte, 3 millió ember nyugodt éjszakái múltak ezen – minden meghatározó érdekképviselettel megállapodtunk, hogy az alacsonyabb rendű utak mentén élőknek ne kelljen többé kompromisszumot kötniük! 

Nyitókép: MTI