Magyarország nem enged a migrációs nyomásnak

Az Európai Bizottság kedden közzétett első éves migrációs és menekültügyi jelentésében bejelentette: egy új, uniós szolidaritási alap létrehozását tervezi. Ez az alap határozná meg, hogy a migrációs nyomás miatt évente hány menedékkérőt kell áthelyezni, illetve mekkora összeget kell befizetniük azoknak az országoknak, amelyek nem kívánnak részt venni az áttelepítésekben – írta az Euronews. Egy biztos, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia határozottan elutasítja a migránsok kötelező áttelepítését.

Az EB szerint így kellene segíteni a migrációs nyomás alatt álló tagországokat

A tervezet szerint minden tagállamnak – a migrációs nyomás alatt lévő országok kivételével – a népessége és a GDP-je arányában kellene hozzájárulnia a közös teherviseléshez. A Bizottság három opciót kínálna a kormányoknak a Magyar Nemzet cikke szerint:

• menedékkérők befogadása saját területükre,
• 20 ezer euró fizetése minden egyes be nem fogadott személy után, vagy
• pénzügyi támogatás nyújtása a frontországok számára.

A szolidaritási alap minimális méretét 30 ezer áttelepítésben és 600 millió eurós hozzájárulásban állapítanák meg. A döntést a tagállamok minősített többséggel hoznák meg – vagyis a kisebbségben maradó országokat is kötelezhetnék a részvételre.

Áttelepítés: Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemet mond – Brüsszel máris fenyeget

A közép-európai országok – élükön Magyarországgal – továbbra is ellenzik a kötelező kvótarendszert.  

• Orbán Viktor miniszterelnök: „Magyarország nem hajlandó részt venni a migránsok áthelyezésében, és nem fog fizetni a brüsszeli alapba sem." 
• Donald Tusk lengyel kormányfő: „Lengyelország nem fog migránsokat befogadni a migrációs paktum értelmében. Nem is fogunk fizetni érte”
• Robert Fico szlovák miniszterelnök: „Brüsszel újabb kísérlete a nemzeti szuverenitás korlátozására”.

A bizottság elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország még nem nyújtotta be a paktum végrehajtási tervét. Uniós források szerint ez a késlekedés jogi következményekkel járhat: a 2026 júniusában életbe lépő rendelet alapján akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat azok ellen az országok ellen, amelyek nem hajlandók csatlakozni a rendszerhez.

Nyitókép: Tények Archív