Rengeteg kukoricánk lesz a kormány aszályintézkedéseinek hála

Európát idén 50 millió hektáron sújtotta aszály, és Magyarországon is nagy területen okozott károkat a szárazság, de ez nem érte el a 2022-es történelmi aszály mértékét – számolt be a Magyar Nemzet. Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a betakarítási koordinációs bizottság ülése után közölte, a kukorica betakarításának 91 százalékos állásánál az látszik, hogy 3,8 millió tonna lesz a termés, bő egymillió tonnával több, mint 3 évvel ezelőtt, holott idén az akkorinál egyharmaddal kisebb volt a termőterület. 

A kukorica remek terméséhez a kormány aszályvédelme is hozzájárult

Noha semmivel sem esett több csapadék az országban, mégis amíg 2022-ben közel 1,5 millió hektárról, idén 556 ezer hektárról érkezett aszálykár-bejelentés. Hubai Imre szerint a kormány aszály elleni védekezést szolgáló intézkedései – és a változékonyabb júliusi időjárás – jelentős terméstöbbletet jelentenek.

Az államtitkár kiemelte, hogy ehhez az aszályvédelmet szolgáló kormányzati segítség mellett a gazdák alkalmazkodóképessége is kellett, így például jól látszik, hogy egyre nagyobb területen 

• változtatnak a művelési módon
• alkalmazzák a földet kevésbé forgató, így a vizet jobban megőrző technológiákat
• egyre nő az aszálynak nagyon kitett kukorica alternatívái, így például a cirok és a szója vetésterülete.

20 milliárd jutott aszályvédelemre

Ezenfelül a vízüggyel közös vízmegtartó programok eredményeként 1,1 milliárd köbmétert őriztek meg – például a Vizet a tájba! program segítségével –, de a termelés biztonságának fenntartásához ennél is több kell. A 4,7 milliárd forint azonnali aszályvédelmi forráson túl további több mint 10 milliárd forintot jelentett a vízszolgáltatási díjak elengedése és az egyéb támogatásokat is figyelembe véve idén több mint 20 milliárd forint jutott aszályvédelemre.

Mindezekkel együtt az elmúlt évek száraz időjárásának következtében eljutottunk oda, hogy 12 milliárd köbméterre nőtt a talajból hiányzó vízkészlet, ami hat balatonnyi vízmennyiséget jelent – érzékeltette a baj nagyságát.

Az ukrán búza zavaró hatása már a múlté

Ugyancsak az alkalmazkodóképesség fontosságát és eredményességét emelte ki Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A vetésszerkezet átalakítása már látszik, aminek köszönhetően a felvevő szektor több gabonát használhat fel:

• idén 1,6 millió tonna lesz a kalászosok területe
• a korábbi évekre jellemzőnél akár 50 százalékkal is többet, 1,4–1,5 millió tonna búzát is felhasználhat
• a malomipar is az elmúlt évekre jellemzőnél több, 1,1-1,2 millió tonna étkezési búzára lehet vevő.

Miután ukrán búza és liszt zavaró hatása is elmúlni látszik, mindezek jó perspektívát jelentenek a hazai növénytermesztőknek.

Nyitókép: Tények Archív