Dömötör: a brüsszeli követeléslista köszön vissza a Tisza Párt gazdasági terveiben

Mint fogalmazott, a Magyarországnak címzett, írásba adott brüsszeli követeléslistán már évek óta szerepelnek azok a javaslatok, amelyek most a Tisza programjában is megjelennek.

"Ha valakit Brüsszelből jelölnek, akkor meg is kérik az árát, ezek szerint egy vaskos megszorító csomag formájában" - mondta. Közlése szerint a bizottság által összeállított ország-specifikus ajánlásokban 2011 óta visszatérő elem a magyar jövedelemadó-rendszer kritikája, és az, hogy progresszív adózásra kell átállni. "Ezt látjuk viszont a Tisza 22 és 33 százalékos adókulcsokra vonatkozó terveiben" - tette hozzá.

Dömötör Csaba szerint az Európai Bizottság idei részletes felülvizsgálata az adókedvezmények rendszerét is támadja, gyengeségnek nevezi azokat, és azt írja, hogy korlátozott gazdasági és társadalmi előnyökkel járnak. "Ezt látjuk viszont a Tisza terveiben" - fogalmazott, hozzátéve: a párt javaslata jelentősen, az érintettek nagy része számára 30 vagy akár 50 százalékkal csökkentené a családi adókedvezmények mértékét, és eltörölné az ekho adózási formát is.

Kiemelte: már a 2013-as brüsszeli követelésekben is szerepelt, hogy a magyar adórendszerben nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a vagyonadóknak. "Ezek köszönnek aztán vissza a mindenkori baloldali javaslatokban. Botka László is vagyonadót akart már, most a Tisza melegíti fel ezt a tervet, 6,5 százalékos vagyonadón gondolkodnak, mindezt úgy, hogy a NAV-ot vonnák be a vagyonfelmérésekbe" - mondta.

Úgy fogalmazott: "a kuláklista szó nem szerepel ezekben a tervekben, de a Tisza gazdasági embereinek úgy látom, hogy lenne igényük erre". Hozzátette: a Tisza nemcsak éltanuló a brüsszeli tervek átvételében, hanem túl is teljesíti azokat, például a befektetések megadóztatásának tervével, amely szerinte a baloldal 2010 előtti gyakorlatát idézi.

"A lényeg tehát az, hogy a Tisza, a különböző támogatásokért cserébe, végrehajtaná a bizottság által kért programot" - jelentette ki. Szerinte nyilvánvaló, hogy az uniós költségvetésen túl a nemzeti költségvetésekben is helyet akarnak csinálni az úgynevezett brüsszeli terveknek, "most éppen a háborús politikának". Mint mondta, köztudott, hogy Ursula von der Leyen további 135 milliárd eurót kér a tagországoktól Ukrajna támogatására, a 2028 utáni hétéves költségvetésben pedig további százmilliárdokat költenének erre.

"Szóval mentelmi jogért és folyamatos politikai támogatásért cserébe, megszorítások járnának a magyaroknak. Így néz ki a Brüsszel-Tisza-képlet" - fogalmazott. Hozzátette: amit papírra vetettek, és amit szerinte letagadnak, méltó örököse a Bokros-csomagnak. "Nem tűnik vonzó ajánlatnak. A magyar választók tudják megakadályozni a végrehajtását jövő tavasszal" - tette hozzá.

Megjegyezte: a kutyákat és macskákat érintő adónak nem találták nyomát a brüsszeli ajánlásokban, szerinte ez "saját márkás tiszás javaslat". Úgy fogalmazott: "nagy szerencse, hogy a hangyákra egyelőre nem terveznek adókat kivetni".

Dömötör Csaba arra is kitért, hogy szerdán tartotta első ülését az NGO-finanszírozást vizsgáló európai parlamenti vizsgálóbizottság. Szavai szerint önmagában beszédes, hogy az ülésre öt hónappal a létrehozásról szóló döntés után került sor. Tájékoztatása szerint a zöldek és a szélsőbaloldali képviselők kivonultak, "nyilván azért, mert ki fog derülni, hogy a pénzelt politikai aktivista csoportok és médiumok leginkább őket támogatják".

Elmondta: az Európai Néppárt csak a szerződések egy szűk körét vizsgálná, és azt is úgy, hogy ne lehessen a nyilvánosságban beszélni azokról. Hozzátette: neki is alá kellett írnia egy titoktartási nyilatkozatot. Közlése szerint az Európai Bizottság nem kíván változtatni "a titkolózó hozzáálláson". Egyik képviselőjük arra hivatkozott, hogy az aktivista csoportok üzleti érdekei vagy minősített iratok miatt nem hozzák nyilvánosságra a dokumentumokat - mondta.

Dömötör Csaba szerint miközben a tagországoktól egyre szigorúbb átláthatósági követelményeket kérnek számon, "ők maguk még csak a szerződéseket sem hajlandók kiadni". Állítása szerint konkrét esetekkel is bizonyította ezt, hozzátéve: a Patrióták Európáért képviselőcsoport teljes nyilvánosságot követel.

"Nemcsak a vizsgálóbizottság tagjainak, hanem minden európai állampolgárnak joga van tudni, hogyan néz ki az a 40 ezer szerződés, amelyet pár év alatt megkötöttek. Joguk van tudni, hogyan költik el a pénzüket olyan szervezetekre, amelyek aztán az érdekeikkel ellentétes, a választók érdekeivel ellentétes politikát folytatnak: perlik a tagországokat határvédelmi törekvéseik miatt, lejárató anyagokat gyártanak jogállamisági eljárásokhoz, vagy civilekből egyik napról a másikra baloldali pártok jelöltjei lesznek; Magyarországon is akad erre példa" - fogalmazott a képviselő.