2025. november 24. hétfő, Emma
2°C Budapest

Az európai ellenjavaslat több ponton módosítaná az amerikai béketervet

 Orbán Viktor miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Mette Frederiksen dán kormányfő, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Edi Rama albán miniszterelnök, Emmanuel Macron f
A nyugat-európai elit háborús terve szerint Ukrajna gyorsított eljárásban kezdhetné meg az EU-csatlakozást.
2025. november 24., hétfő 18:59
Vágólapra másolva!

A Reuters megszerezte azt a dokumentumot, amelyben az európai nagyhatalmak részletesen reagálnak az Egyesült Államok frissen bemutatott béketervéreírja az Origó. A hírügynökség teljes terjedelmében elolvasta az úgynevezett „európai ellentervet”, amelyet az E3 – vagyis Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – dolgozott ki Washington javaslataira válaszul.

Nem kívánja „készpénznek” venni az amerikai koncepciót

Az európai szöveg lényegében az amerikai béketerv sorait veszi alapul, de szinte minden ponton módosításokat, kiegészítéseket vagy törléseket javasol. A három európai ország ezzel egyértelműen jelezte: nem kívánja „készpénznek” venni az amerikai koncepciót, több alapelvet pedig újraértelmezne.

A tervezet megerősíti Ukrajna szuverenitását, majd egy átfogó megnemtámadási megállapodást javasol Oroszország, Ukrajna és a NATO között. 

A dokumentum külön is kitér arra, hogy az elmúlt 30 év biztonságpolitikai kétértelműségeit meg kell szüntetni. A lap szerint azonban az amerikai javaslat egyik kulcspontját az E3 egyszerűen kihúzta: azt a részt, amely szerint „Oroszország nem fogja megtámadni szomszédait, és a NATO nem terjeszkedik tovább”. Ezt a mondatot az európaiak nem kívánják átvenni.

MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály

A tervezet szerint a békemegállapodás után új párbeszéd indulna Oroszország és a NATO között. Ukrajna ugyan biztonsági garanciákat kapna, de békeidőben 800 000 főre korlátoznák hadseregét.

Ukrajna elveszítené a garanciát, ha agressziót követne el Oroszországgal szemben

Kiemelt elem, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását a szöveg gyakorlatilag háttérbe tolja: kimondja, hogy erről csak a tagállamok konszenzusával dönthetnek, „ami nem létezik”.

A NATO vállalná, hogy békeidőben nem állomásoztat állandó csapatokat Ukrajnában, ugyanakkor amerikai vadászgépek Lengyelországban maradnak. Az ellenterv átvenné az amerikai biztonsági garanciát, de több feltételt fűz hozzá: Washington „kártalanítást kapna” a védelmi kötelezettségért, Ukrajna pedig elveszítené a garanciát, ha agressziót követne el Oroszországgal szemben.

 Amennyiben Oroszország támadna, az összes globális szankciót visszaállítanák.

Az európai javaslat masszív újjáépítési programot tartalmaz Ukrajna számára: infrastruktúrafejlesztést, technológiai beruházásokat, közös gázprojekteket és egy Ukrán Fejlesztési Alap létrehozását. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgozna ki az újjáépítés felgyorsítására. Az egyik pont szerint Ukrajna gyorsított eljárásban kezdhetné meg az EU-csatlakozást.

Ukrajna vállalná, hogy nem katonai eszközökkel szerzi vissza a megszállt területeket

Emellett a dokumentum hosszú távon Oroszország „fokozatos visszaintegrálását” is kilátásba helyezi a globális gazdaságba, Moszkvát újra meghívnák a G8-ba – vagyis visszatérhetne a legfejlettebb országok szűk körébe.

A dokumentum szerint Ukrajna vállalná, hogy nem katonai eszközökkel szerzi vissza a megszállt területeket, és a területcserékről szóló tárgyalások az aktuális frontvonalnál kezdődnének. Ha bármelyik fél erőszakkal változtatna a megállapodáson, a biztonsági garanciák automatikusan érvényüket vesztenék.

A javaslat kitér a fogolycserére, a családegyesítésre és a civil túszok visszaadására is. 

A zaporizzsjai atomerőművet NAÜ-felügyelettel indítanák újra, az áramot pedig egyenlő arányban osztanák el Ukrajna és Oroszország között.

A békemegállapodás után Ukrajna gyors választások megtartását vállalná.

Trump felügyelné a végrehajtást

Az ellenterv egyik legmeglepőbb kitétele, hogy a megállapodás végrehajtását egy „Béketanács” felügyelné, amelynek elnöke a dokumentum szerint Donald J. Trump lenne. A szöveg külön hangsúlyozza: lesznek szankciók azokkal szemben, akik megszegik a megállapodást.

A tűzszünet azonnal életbe lépne, amint a felek elfogadják a memorandumot és megkezdik a pontok végrehajtását – az amerikai felügyelet alatt.

Fotóink illusztrációk: Orbán Viktor miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Mette Frederiksen dán kormányfő, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Edi Rama albán miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján Tiranában 2025. május 16-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály

 

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk