Meghalt Reményi Károly

Életének 93. évében, május 22-én elhunyt Reményi Károly Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - tudatta a köztestület az MTI-vel szerdán.

Reményi Károly Pestszenterzsébeten született 1934-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) 1957-ben gépészmérnöki, majd 1962-ben villamosmérnöki diplomát szerzett. Pályafutását a Csepeli Erőműnél kezdte, majd tizenkét éven át az Erőmű Trösztnél (ma: Magyar Villamos Művek Zrt.) dolgozott műszaki munkatársként - olvasható az MTA közleményében.

Reményi Károly huszonkét éven keresztül volt a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet (VEIKI) tudományos igazgatóhelyettese, 1992-től pedig kutatóprofesszorként segítette az intézményt. 1990-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a BME Gépészmérnöki Karának Energetika Tanszékére. Oktatói tevékenysége részeként kulcsszerepet vállalt a BME Gépészmérnöki Kar és Villamosmérnöki Kar által közösen gondozott energetikai mérnök szak megalapításában és a BME Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola megalapításában.

A műszaki tudományok kandidátusi fokozatát 1967-ben, akadémiai doktori értekezését 1974-ben védte meg. Az MTA Energetikai, valamint Áramlás- és Hőtechnikai Bizottságának tagja volt. 1987-ben az MTA levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává választották.

Fő kutatási területe az energetika és a tüzeléstechnika, ezen belül a gyenge minőségű szenek és szénhidrogének voltak. Emellett foglalkozott a szénkeverékek aprítási és égési törvényszerűségeivel, valamint a szénhidrogének és a szénportűz stabilitásával is. A 2000-es évek második felétől a globális felmelegedés energetikai problémáit kutatta.

Legjelentősebb szabadalma a munkatársaival kidolgozott, úgynevezett "hibrid-fluidizációs tüzelési rendszer" volt, amelynek jelentősége, hogy az eljárás megoldást ad a tüzelés stabilitásával, károsanyag-kibocsátásával, valamint a különböző tüzelőanyagok minőségváltozásával kapcsolatos problémákra, illetve lényegesen mérsékli a problémákat. A rendszer az energiatermelés jelentős szektorában hozzájárult a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növeléséhez.

- olvasható az MTA közleményében.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock