A megállapodás küszöbén: adócsökkentés, könnyítések és olcsó hitelek jöhetnek

A legutóbbi Kormányinfón elhangzottak szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) egy megállapodás létrejöttén dolgozik a kormány, jó esély van arra, hogy ezt az egyezséget a jövő héten aláírják. A cél, hogy a kkv-kat segítsék, ennek része az a 3 százalékos garantált fix kamatozású hitel, amellyel közel hétezer vállalkozás kíván élni.

A kormány azt is világossá tette, hogy a kkv-k támogatásáról akkor sem mondanak le, ha a háború elhúzódása miatt a költségvetési helyzet nem könnyű. Ezért döntöttek a bankadó megduplázása mellett.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, az eddigi kormányzati kommunikáció alapján több lépés is szóba jöhet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban több területet is megjelölt:

• a szociális hozzájárulási adó mérséklését,
• az alanyi áfamentesség értékhatárának módosítását,
• valamint a kisvállalati adó (kiva) szabályainak változtatását.

Ezek a lehetőségek egészülnek ki a már bejelentett, a kkv-k működését és beruházásait segítő 3 százalékos hitellel, illetve az 1+1 program második ütemével, amelynek kifizetései várhatóan a jövő év elején érkeznek – emlékeztetett Molnár Dániel.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése az eddigiek során a minimálbér-emeléssel összefüggésben merült fel, hogy segítse elsősorban a kkv-kat, valamint a magasabb bérek kigazdálkodását. Ez ugyanakkor jelentős tétel, nettó értelemben egy százalékpontos csökkentés 160 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenlegét, vagyis várhatóan nem fog szerepelni a jövő héten bejelentendő, nyolcvanmilliárd forintos adócsökkentési csomagban, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy lekerülne az asztalról a lehetőség.

Molnár Dániel kitért rá: az alanyi áfamentesség értékhatára az idei év során emelkedett 12 millió forintról 18 millió forintra, amely segítette, hogy a kisvállalkozásoknak a sávhatár elérése után ne kelljen a szürke- vagy a feketegazdaság felé fordulniuk. Az egyik eshetőség tehát ennek a határnak a további emelése, amely hozzájárulna, hogy még több vállalkozás mentesüljön az áfafizetési kötelezettség alól, amely az adófizetés mellett jelentős adminisztratív terhet is jelent. Az év eleji lépés nagyságrendileg harmincezer vállalkozásnak segített 15-20 milliárd forintos értékben, vagyis a további emelés kapcsán is körülbelül ekkora nagyságrendű összeggel lehet számolni.

A másik terület, amely benne lehet a csomagban, a kisvállalati adó értékhatárának módosítása. A kivát jelenleg azok a vállalkozások választhatják, ahol az árbevétel nem éri el a hárommilliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig legfeljebb ötven fő, és addig vehetik igénybe, amíg az árbevételük hatmilliárd forint, foglalkoztatotti létszámuk pedig száz fő alatt marad. A kiva előnye, hogy annak révén csökkenthetők a munkáltatói adóterhek, valamint a nyereségadó, amíg a nyereségüket a vállalatok visszaforgatják, viszont a felső határ miatt a növekvő vállalatoknak korlátot jelenthet. Épp ezért kerülhet szóba az értékhatárok módosítása, hogy még szélesebb körben vehessék igénybe a kkv-k a kivát, és az ne jelentse a növekedés korlátját – húzta alá a vezető elemző.

Emlékeztetett egyúttal, az MKIK korábban javaslatot tett még az átalányadózók esetében a költségátalány megemelésére negyven százalékról ötvenre, amelynek köszönhetően az egyéni vállalkozásoknál a bevételeik kisebb arányát tenné ki az adóalap, amely szélesebb mozgásteret jelentene számukra a finanszírozásban.

Habár az első adócsomag, amely adminisztratív könnyítéseket tartalmazott, társadalmi egyeztetése már lezajlott, számítani lehet rá, hogy újabb könnyítéseket, egyszerűsítéseket is bejelentenek majd, amely segítheti minden vállalkozás működését, hogy a vállalatok a tevékenységükre tudjanak koncentrálni, ne pedig az adminisztráció vigye el az idejüket - írja a Magyar Nemzet.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock