Berobbant a turizmus és a fogyasztás – ezek húzzák a GDP-t

Pásztor Szabolcs az Origónak adott interjújában arról beszélt, hogy

• a magyar gazdaság kilépett a technikai recesszióból: a GDP-növekedés hátterében elsősorban a belső fogyasztás és a szolgáltató szektor (különösen a turizmus és vendéglátás) bővülése áll, miközben a szállítás és raktározás teljesítménye előrevetíti a gazdaság további élénkülését.
• a gazdasági növekedés motorjai: a külföldi tőkebefektetések továbbra is meghatározó szerepet játszanak, 2023-2024-ben 10 milliárd euró fölé emelkedtek. A foglalkoztatottság növelése a fiatalok és az idősek bevonásával további potenciált rejt magában.
• a javuló GDP hatásai és kihívásai: a növekvő gazdaság 2025-ben 4-5%-os reálbér növekedést hozhat, ami ösztönözheti a fogyasztást és a vállalati beruházásokat. Ugyanakkor a globálisan magas energiaárak továbbra is kockázatot jelentenek, és jelentős hatással lehetnek a magyar gazdaság teljesítményére.

– Az, hogy a most közzétett GDP adatok alapján Magyarország kikerült a technikai recesszióból, az annak a jele is részben, hogy a magyar gazdaságnak sikerült már valamennyire függetlenítenie magát a negatív nyugat-európai tendenciáktól?

– Fontos tényező, hogy a külső piacok gyengélkedése erősen meglátszott a hazai GDP adatokban, és 2025-ben is csak reménykedhetünk, hogy a német gazdaság teljesítménye már érdemben hozzá tud járulni a hazai növekedéshez. Ezt felismerve a kormányzat hozott, illetve hoz is olyan intézkedéseket, amelyek ezt a fajta függőséget igyekeznek oldani és a fogyasztásra, a belső kereskedelemre, a korábbi szóhasználattal élve a belkereskedelemre fókuszálnak. A friss GDP adat alapvetően egy kedvező fordulatot jelent, amely az egyes ágazatokban eltérő intenzitással jelenik meg. A fogyasztás egyre jobban járul hozzá a növekedéshez, a turizmus, vendéglátás látványos számokat produkál, az ipari teljesítmény negatív hatása pedig már mérsékeltebb. Alapvetően az EU-ban és az eurózónában is rendkívül mérsékelt a gazdaság növekedése, és a mostani magyar teljesítmény az előző negyedév eurózónás teljesítményének felel meg.

– Mik a pozitív GDP változáshoz vezető ismert és kevésbé ismert tényezők? Mekkora szerepe volt a magyar gazdaság alakításában például az idegenforgalomnak, a szállítmányozás vagy éppen a beruházásoknak?

– A turisztikai forgalom látványosan bővült, és rendkívül kedvező, hogy ennek vannak belföldi és külföldi elemei is. 2024 első 10 hónapjában a belföldi vendégéjszakák száma megközelítette a 21 milliót, a külföldi vendégéjszakáké közel két számjegyű növekedéssel 20,5 millióra ugrott. Az utazási kedv is látványosan megélénkült, melyet jól mutat, hogy 2024 decemberében éves alapon közel 20%-kal növekedett a Budapesti Repülőtérről elutazó magyarok száma. A szállítás és raktározás is egyértelműen látványosan teljesítettek és a reptéri utasforgalmi adatokat egyértelműen megdönti a Budapesti Repülőtér cargo forgalmának bővülése. A szállítmányozás jó teljesítménye pedig azért örvendetes, mert ez előrevetíti a gazdaság bővülését. A beruházások esetében 2025-ben az állami beruházások növekedését várhatjuk, a KKV-k és a nagyvállalatok esetében pedig a fordulatra még várni kell. A KKV-k kapcsán ezért is indult el a Demján Sándor Program.

Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány hivatalos oldala

– A gazdasági részeredmények alapján mik az aktuális kitörési pontok a magyar gazdaságfejlődés számára? Hol vannak még a kevésbé az ismert, de valamiért nem kihasznált, az ismert, illetve a rejtett tartalékai a magyar gazdasági fejlődésnek?

– Nagyon fontos tény, hogy 2023-ban és 2024-ben is 10 milliárd euró fölé ugrott a külföldi tőkebefektetések nagysága Magyarországon. Ezek transzformációs ereje rendkívül erős, és a munkahelyteremtésen kívül, korszerű technológia is érkezik az országba. Az MNB szerint az új gyárak elindulásával pedig a GDP 2025-ben 0,6%-kal emelkedhet. Emellett a munkaerőpiacon is van tartalék a fiatalok és az idősek foglalkoztatásában, ugyanis ezen a két területen jelentős elmaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest. Az egyértelmű és azonnali hatással bíró növekedési tartalék pedig a fogyasztás bővülésében rejlik. Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is korrigált a fogyasztás, és abban az esetben, ha megváltoznak a fogyasztói percepciók, akkor a kiskereskedelem, a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek vásárlása jelentősen hozzájárulhat a GDP növekedéséhez.

 – Milyen gyakorlati, rövid és vagy hosszú távon érezhető változást okoz a javuló GDP a lakosság, a vállalkozások és a kormányzat számára? Ha hirtelen véget érne az ukrajnai háború és a szankciók feloldásának a hatására csökkennének a globális energiaárak, akkor az milyen mértékben növelhetné a magyar GDP-t?

– A növekedést mutató GDP adat rövid távon arra lehet alkalmas, hogy megváltoztassa a gazdaságban tetten érhető percepciókat. 2025-ben 4-5 százalékos reálbér növekedés várható, amely karöltve a javuló GDP adattal megágyazhat a fogyasztásnak, a vállalkozások elindíthatják a beeső kereslet miatt elhalasztott beruházásaikat. A bővülő lakossági fogyasztás pedig magasabb adóbevételeket eredményezhet az államkassza számára.

Az energiaárak kapcsán beszédes, hogy 2025. január végén 51 euró felé emelkedett az európai gáz ára, ami 15 hónapos csúcs. Legutóbb ebben a tartományban az energiaválság idején mozgott az ár, ami azt jeleni, hogy a magas energiaárak velünk vannak. Az árak csökkenésének hatása szinte azonnali lenne, javítaná a folyó fizetési mérleget, a vállalati inputoldalon pedig egy kiadáscsökkenés következne be, ennek pedig érdemi hatása lenne a hazai GDP növekedésére is. Azt érdemes észben tartani, hogy a magas energiaárak most is növekedés- és versenyképesség-rontó tényezők.