Tavaly Németország még hevesen ellenezte az orosz vagyon elkobzását

Az Ukrajna elleni orosz háború kitörése után közel 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyon van befagyasztva, ennek mintegy kétharmada európai pénzügyi intézményekben található. Brüsszel szerint ezeknek az eszközöknek az elkobzása kulcsfontosságú lenne Ukrajna katonai támogatásához és az ország újjáépítéséhez. Németország azonban a kezdetekkor a legelszántabb ellenzők közé tartozott – írta meg a The Wall Street Journal.

Berlin attól félt, hogy ha a befagyasztás helyett tényleges elkobzás történik, azzal sérülne az állami vagyon sérthetetlenségének nemzetközi jogi elve. Ez pedig más országokat is arra ösztönözhetne, hogy történelmi sérelmekre hivatkozva kártérítési igényeket nyújtsanak be Németországgal szemben – különösen a második világháború, valamint a gyarmatosítás és a rabszolgaság öröksége miatt.

A német vezetés hangsúlyozza: a második világháborút követően az ország már jelentős jóvátételt fizetett. A szövetséges hatalmaknak és a Szovjetuniónak történt kifizetések mellett 1952 óta több mint 90 milliárd dollárt kaptak holokauszt-túlélők és családjaik. Berlin szerint az 1990-es újraegyesítési szerződés – amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió is aláírt – végleg lezárta a jóvátételi kérdést.

Ennek ellenére az elmúlt években újra felerősödtek a követelések. Lengyelország 2022 óta mintegy 1 300 milliárd dollárnyi kártérítést követel Németországtól, míg Görögország több mint 300 milliárd dollárra tart igényt. Olaszországban pedig bíróságok hoztak olyan ítéleteket, amelyek alapján megpróbáltak német állami ingatlanokat lefoglalni a náci megszállás áldozatainak kárpótlására. Ezek az ügyek jelenleg a Nemzetközi Bíróság előtt vannak.

A német kormány attól tartott, hogy ha Oroszország esetében elfogadhatóvá válik az állami vagyon elkobzása, az aláásná Berlin jogi érvelését ezekben a folyamatban lévő és jövőbeni perekben. Német tisztviselők szerint ez gyengítené azt az álláspontot, miszerint államok nem perelhetők más országok bíróságain, és vagyonuk nem foglalható le.

A kérdés a G7-en belül is megosztó. Japán szintén ellenzi az elkobzást, mivel saját maga is jóvátételi követelésekkel néz szembe a második világháború miatt. Franciaország, Olaszország és az Európai Központi Bank pedig attól tart, hogy a lépés megingatná a nemzetközi bizalmat az euróban és az európai pénzügyi eszközökben.

Berlin további érve, hogy az orosz vagyon megőrzése tárgyalási eszközként szolgálhatna egy jövőbeli békemegállapodás során. Emellett elemzők szerint Németország gazdasági megfontolásból is óvatos: több száz német vállalat működik még mindig Oroszországban, amelyeket egy esetleges orosz válaszlépés súlyosan érinthetne.

A német álláspont lényege tehát az volt: ami rövid távon segítséget jelenthet Ukrajnának, az hosszú távon súlyos történelmi és jogi következményekkel járhat Németország számára.

A nyitókép illusztráció