Párizs retteg, lemondta a szilveszteri ünnepséget – intő jel Európa számára

A Champs Élysées évtizedeken át a közös, békés ünneplés szimbóluma volt. Családok, helyiek és turisták együtt köszöntötték az újévet, spontán, nyitott és örömteli hangulatban – írta meg a The Spectator. Ez a Párizs azonban – a cikk szerint – már nem létezik. Az elmúlt években a helyiek fokozatosan elmaradtak, az ünnepnapokon az sugárút egyre inkább erőszak, rongálás és zavargások helyszínévé vált.

A rendbontások forgatókönyve mára kiszámítható: külvárosokból érkező tömegek, felgyújtott járművek, kirakatbetörések, összecsapások a rendőrséggel, tömeges letartóztatások. Tavaly több mint kétszáz embert vettek őrizetbe csak Párizsban, országosan pedig rendszeresek az autófelgyújtások. A városvezetés és a rendőrség mára nem hajlandó vállalni ennek a kockázatát.

A helyzetet tovább súlyosbítja a közlekedési reform, amely olcsóbbá tette a külvárosokból való bejutást, miközben a belvárosi közlekedés drágult. A döntést „szociális igazságosságként” kommunikálták, de a következmény egyértelmű: nagy tömegek áramlanak be a belvárosba az ünnepnapokon, tovább növelve a feszültséget. A hatóságok pontosan tudják, honnan jön a nyomás, és azt is, milyen gyorsan fajulhat el a helyzet.

Bár hivatalosan nem nevezik meg fő okként, a terrorfenyegetés is folyamatosan jelen van. A francia belügyminiszter az ünnepi időszakra ismét megemelte a készültségi szintet, miután tavaly több terrorcselekményt hiúsítottak meg, sok esetben nagyon fiatal, korábban ismeretlen elkövetőkkel. A város ennek ellenére tagadja, hogy ez önmagában indokolná a lemondást – a valóságban azonban a biztonsági kockázatok összeadódtak.

A politikai reakciók is beszédesek. A jobboldal kapitulációnak nevezi a döntést, míg baloldali politikusok „a közösségi felelősség kudarcáról” beszélnek. Még azok is, akik támogatják a lemondást, elismerik: a Champs Élysées már nem alkalmas azokra a tömegekre, amelyek ma megjelennek ott.

A cikk következtetése szerint Párizs ma már csak két módon képes nagy eseményeket kezelni: lezárásokkal vagy lemondásokkal. A város, amely képes volt 45 ezer rendőrrel biztosítani az olimpiát, már nem tudja garantálni saját nemzeti ünnepeinek biztonságát. Az előre felvett, „megrendezett” szilveszteri ünnepség ennek a folyamatnak a látványos tünete.

A magyar olvasó számára az üzenet egyértelmű: ami ma Párizsban történik, az nem elszigetelt jelenség, hanem annak következménye, amikor egy állam és egy város hosszú időn át figyelmen kívül hagyja a közbiztonság, a bevándorlás és az integráció valós problémáit. Párizs példája azt mutatja, hogy ha egy ország elveszíti az ellenőrzést a közterei felett, akkor végül a közösségi élet legfontosabb pillanatai is eltűnnek – előbb korlátok mögé szorítva, majd teljesen lemondva.

A nyitókép illusztráció (Shutterstock)