Az MTI közleménye szerint a kormány folyamatosan újabb eszközöket vezet be, a korábban meghozott 20 intézkedésen túlmutatóan a Gazdasági Versenyhivatallal egy közös online árfigyelő rendszert, a fogyasztóvédelmi hatósággal pedig egy olyan adatbázist hoz létre, amelyekkel a verseny fokozása érdekében célzottan figyeli és bemutatja a termékek árváltozását. Emellett szakmai egyeztetéseket folytat a legfontosabb terméktanácsok vezetőivel az egyes élelmiszer-alapanyagok árváltozása mögötti folyamatok pontos feltárása érdekében.
A kormány intézkedései működnek, az infláció januárban tetőzött, azóta folyamatos és trendszerű csökkenésnek indult. Az infláció mérséklődésének üteme azonban még nem áttörő - írta közleményében a két tárca. A kormány éppen ezért legutóbbi ülésén - amellett, hogy 2023. június 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot - görög és francia példák alapján új inflációellenes eszköz bevezetéséről határozott: a jelentősebb bevétellel rendelkező kiskereskedelmi üzleteket rendszeres akciók meghirdetésére kötelezi, és ennek hatékony végrehajtása érdekében a következő elvi döntéseket hozta.
A tervezett szabályozás szerint a fontosabb élelmiszereket 20 termékkategóriába (például baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) sorolják be annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége. Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal szükséges kedvezőbb áron értékesíteniük. Az akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, ami nem vonatkozhat árstopos termékekre.
A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésben üzent Brüsszelnek.
