Szijjártó Péter: Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai szerepvállalását növelő tevékenységekben

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány legfőbb célja hazánk megóvása a szomszédságban tomboló háborútól, ezért is tartotta fontosnak az észak-atlanti szövetség azon korábbi egyhangú döntését, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség nem részese a fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

Üdvözölte, hogy eddig minden NATO-n belüli javaslat tiszteletben is tartotta ezeket a vörös vonalakat, viszont figyelmeztetett, hogy most olyan előterjesztés született, amellyel a katonai szervezet közelebb kerülhet a háborúhoz.

Tájékoztatása szerint ez a NATO koordinációs szerepének erősítéséről szól az ukrán fegyverszállítások és katonai kiképzés tekintetében, amit Magyarország határozottan ellenez.

Hazánk a javaslat tárgyalásakor arra kérte a többi tagállamot, hogy gondolják át, jó ötlet-e ez, ugyanis a katonai támogatás összehangolása idáig kétoldalú alapon zajlott, a szövetség nem vett részt ebben - mutatott rá.

"Mivel a tagországok döntő többsége - mondhatnám, hogy 31 - egyetért azzal, hogy a NATO koordináló szerepét növelni kell ezen két tekintetben, (.) ezért most el fog indulni a tervezési munka" - mondta.

- folytatta.

"Magyarország területén semmi olyan tevékenység nem valósulhat meg (.), amely abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a fegyverszállításokban megnő" - tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt a fegyverszállításokban és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba.

- fogalmazott.

Majd úgy vélekedett, hogy minthogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján sem fog Ukrajna meghívást kapni, ezért inkább pótcselekvésről van szó a javaslattal, csak annak "nagyon veszélyes és drága".

- erősítette meg.

Valamint kifejtette, hogy egyértelműen megbukott az a stratégia, hogy a nyugati fegyverszállításoknak köszönhetően Ukrajna jelentős harctéri sikereket tud majd elérni, csak megnőtt a pusztító háborúban jelen lévő hadieszközök száma.

A miniszter Magyarországot megbízható és fontos szövetségesnek nevezte, amit szavai szerint tanúsít az is, hogy a védelmi kiadások szintje már tavaly átlépte a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, és ezt akkor még mindössze nyolc tagállam teljesítette. Ennek kapcsán leszögezte, hogy hazánk jól teljesít annak vonatkozásában, hogy a katonai büdzsé húsz százalékát fejlesztésekre fordítja.

"Emellett erőnkön felül veszünk részt a nemzetközi missziókban is, több mint 1750 katona szolgál ma különböző nemzetközi missziókban" - közölte, kiemelve, hogy a magyar légierő pilótái és repülőgépei jövőre visszatérnek a Baltikumba, ahol immár negyedjére fognak légtérvédelmi feladatokat ellátni.

"Nem egy egyedi dolog ez, hiszen folyamatosan biztosítjuk a légtérrendészeti feladatokat Szlovénia és Szlovákia légterében is" - mutatott rá, emlékeztetve a nagy hazai hadiipari fejlesztésekre is.

Sérelmezte, hogy a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai állam, ezért szerinte itt lenne ennek is az ideje, különösen arra tekintettel, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg a keleti irányból érkezik.

Ismét szót emelt Mark Rutte leköszönő holland kormányfő jelöltsége ellen, hangsúlyozva, hogy hazánk nem fogja őt támogatni, miután korábban Magyarország "térdre kényszerítéséről" beszélt.

Végül érintőlegesen arra is kitért, hogy Magyarország a keleti fenyegetettség mellett délről a migrációs kihívással szembesül, amelynek egyik fő kiváltó oka a terrorizmus, ezért a kormány fontosnak gondolja, hogy a NATO szövetségként járuljon hozzá a globális erőfeszítésekhez ezen a téren.

Illetve tudatta, hogy délután kétoldalú tárgyalást fog folytatni kanadai és ukrán kollégájával is.

Forrás: MTI/ Címlapfotó: Szijjártó Péter hivatalos Facebook-oldala