Szijjártó Péter: Magyarország még szorosabb gazdasági együttműködést szeretne Kínával

A tárcavezető a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés éves értekezletén tartott panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy az Európai Unió most elég rossz formában van, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz szembe. Kiemelte, hogy Ukrajnában már másfél éve háború zajlik, és sajnálatos módon az EU erre elhibázott és kudarcos válaszokat adott, ugyanis miközben megpróbálta izolálni a fegyveres konfliktust, globalizálta azt a negatív kihatások tekintetében.

- figyelmeztetett. Ezzel kapcsolatban logikátlan lépésnek minősítette, hogy Európa hagyta magát "beleprovokálni" abba a versenybe a világ első számú katonai szuperhatalmának számító Egyesült Államokkal, hogy melyik fél szállít több fegyvert Ukrajnának. Ez szerinte már csak azért is hiba volt, mert a háború Európában folyik, így annak árát is elsősorban a kontinensnek kell fizetnie a romló versenyképesség, a halálos áldozatok és a pusztuló infrastruktúra formájában.

A szankciós politika "teljes kudarcát" emlegette, és azt hangoztatta, hogy nem sikerült elérni a kitűzött célokat, Oroszország nem kényszerült térdre, nem értek véget a harcok, ráadásul a korlátozások többet ártanak Európának.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az EU versenyképessége napról napra romlik, amit jól példáz az is, hogy tavaly Kína megelőzte a közösséget a bruttó hazai termék (GDP) terén. Illetve súlyos kockázatnak nevezte hosszú távon a világ ismételt blokkosodását, amely szavai szerint "a lehető legrosszabb forgatókönyv Közép-Európa számára".

Aláhúzta, hogy az európai gazdasági fejlődés modellje eddig a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult, azonban ezeket a kötelékeket egyesével vágják szét, és vannak olyan szereplők, akik az európai és a kínai gazdaság szétválasztását is szorgalmazzák. Utóbbi "teljes kiütéssel" érne fel, "megölné" az európai gazdaságot, a kétoldalú kereskedelem ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki - hangsúlyozta.

- jelentette ki.

A miniszter kiemelte, hogy a szuverén, mások bírálata és kioktatása helyett kölcsönös tisztelen alapuló magyar külpolitika célja a blokkosodás helyett a konnektivitás, a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása, mivel ezek nélkül a békének még a reményét is feladná a nemzetközi közösség. Leszögezte, hogy a kormány fontos stratégiai célja hazánk találkozási ponttá tétele a keleti és a nyugati vállalatok számára, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre. Ezt elősegítette a konnektivitásra építő külpolitika is, amely sikeresnek bizonyult, miután Magyarország mára a kínai beruházások első számú célpontjává vált Közép-Európában, valamint az EU-ban elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út programhoz - sorolta.

Ezután kifejtette, hogy Magyarország mellett az európai vállalatok is hevesen ellenzik a leválást a kínai gazdaságról, minthogy szoros kelet-nyugati együttműködés nélkül a kontinens nem tudná visszanyerni a versenyképességét. Végül érintette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállását is, amihez a szavai szerint kelet-nyugati munkamegosztásra van szükség, ugyanis az akkumulátorokat az európai járművekhez szinte mind Kínában, Dél-Koreában és Japánban gyártják, így erős függőség alakult ki. 

Közölte, hogy Magyarország sikertörténetté vált ezen a téren, Németországon és Kínán kívül kizárólag hazánkban van gyártókapacitása mindhárom nagy német prémium autómárkának, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül is jelen van öt. És ennek köszönhetően jelenleg Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, és hamarosan a második helyre fog feljönni.

- összegzett.

Forrás: MTI