Oroszországnak kémkedett egy nagykövetségi őr, kényes adatok kerültek ki

Az 58 éves David Smitht, aki nyolc évig dolgozott a diplomáciai képviseleten, tavaly augusztusban vette őrizetbe potsdami otthonában a német rendőrség, miután a vizsgálat szerint 2020 májusától több ízben államtitoknak minősített dokumentumokat adott át a berlini orosz nagykövetség katonai attaséjának.

A vád szerint a Smith által összegyűjtött és Oroszországnak kiadott információk a brit köztisztviselői kar egyes tagjainak személyes adatait - lakcímüket, telefonszámukat, tevékenységi területüket - tartalmazták.

Smith emellett a berlini brit nagykövetség működéséről is kiszolgáltatott adatokat az orosz katonai attasénak.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság nemzetbiztonsági főszerkesztője, Gordon Corera az ügyet kommentálva pénteken kiemelte, hogy jóllehet Smith biztonsági őrként nem fért hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyek a legszigorúbb titkosítási kategóriába tartoztak, az általa összegyűjtött és átadott anyagok azonban így is nagyon hasznosnak bizonyulhatnak Oroszország számára.

Fotó: Illusztráció (Shutterstock)

A szakértő szerint ugyanis e dokumentumok alapján potenciálisan azonosíthatóvá válhatnak a brit hírszerzés berlini emberei és azok az ügynökök, akikkel kapcsolatban állnak.

A londoni központi büntetőbíróság - utcája után közkeletű nevén az Old Bailey - bírói tanácsa előtt folyó perben az ügyészség nyolc vádpontot terjesztett elő David Smith ellen a brit államtitoktörvény alapján, és Smith mind a nyolc vádpontban beismerte bűnösségét.

Ez még november 4-én történt, de az ügyben hírzárlat volt érvényben, amelyet a bíróság pénteken oldott fel.

Az ügyészség szerint a vádlott "vehemensen gyűlölte hazáját", különösen feldühítette például, amikor a brit nagykövetség az LMBTQ-közösség támogatásának szimbólumaként szivárványzászlót tűzött ki.

A vádhatóság részéről elhangzott az is, hogy Smith Oroszországba vagy Ukrajnába akart költözni. A volt biztonsági őr ügyében később születik ítélet. A vonatkozó törvények alapján Smitht 14 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

MTI