Az emberi testnek megközelítőleg 66 százaléka víz, ám ebből vizelés, izzadás vagy kilégzés útján is folyamatosan veszítünk, ezért fontos az ivás, hogy elkerüljük a kiszáradást.
Kevésbé közismert viszont, hogy létezik hiperhidratáció is, ami a dehidratáció ellentétje. Ez akkor alakul ki, amikor túl sok folyadékot visz be gyorsan az ember, és drasztikusan lecsökkent a vérében a só, illetve a nátrium szintje.
A vesék feladata, hogy a rajtuk keresztüláramló vérből kiszűrjék a salakanyagokat és a felesleges vizet, ám ha rövid idő alatt túl sokat iszunk, képtelenek olyan gyorsan kiválasztani a felesleget, így felhígul a vér.
A vér normális nátriumkoncentrációja 135 és 145 millimol per liter között van, de a sok víz hatására ez az érték 135 alá zuhanhat. Ilyenkor a felesleges víz más utat keres magának, hogy távozzon a vérből, és olyan helyet helyeket vesz célba, ahol magasabb a só és más oldott anyagok koncentrációja.
A szöveti sejtek erre alkalmasak, ugyanis rugalmasságuknak köszönhetően meg tudnak duzzadni, ha több vizet fogadnak be. Az idegsejtek és az agysejtek viszont erre képtelenek, ugyanis a koponyán belül nincs hely a tágulásra. Így fordulhat elő, hogy a vízmérgezésnek főleg idegi tünetei vannak.
Fáradtság, fejfájás, szédülés, hányás, zavarodottság léphet fel, súlyosabb esetben agyi duzzanat és magas ödéma keletkezhet, ami akadályozhatja az agy oxigénellátását, és maradandó károsodást okozhat. Görcsrohamok, eszméletvesztés is követheti, végül pedig a beteg kómába eshet és meghalhat.
