Karácsony és Korányi mellett Eva Kaili, az EP letartóztatásban lévő volt szocialista alelnöke is ott volt a müncheni összejövetelen

A Magyar Nemzet eddigi írásaiból már kiderült, hogy Münchenben valóságos csúcstalálkozó zajlott 2022. február 18. és 20. között. A biztonságpolitikai konferencián ugyanis felbukkant Alexander Soros, aki nem más, mint Soros György fia, az Amerikából Magyarországra érkezett kampánytámogatások gyűjtésében és elosztásában főszerepet játszó Action for Democracy (AD) vezetője, Korányi Dávid, és persze nem hiányozhatott Karácsony Gergely főpolgármester sem.

Róla mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy sokáig úgy tűnt, ő lesz a baloldal kormányfőjelöltje, de máig vitatott körülmények között végül visszalépett az előválasztási megméretéstől Márki-Zay Péter javára. Korányi egyébként a konferencia idején Karácsony főtanácsadójaként is tevékenykedett. A rendezvényen az AD több külföldi befolyásos vezető személyisége is megjelent, az érintettek kivétel nélkül szorosan kötődnek Soros Györgyhöz és fiához.

Diplomáciai körökben járatos forrásaink szerint egy ilyen esemény kiváló alkalom arra, hogy a jelenlévők egy-egy étkezést, hosszabb szünetet kihasználva elrendezzenek kényes ügyeket, döntsenek kisebb-nagyobb üzletekről, akciókról, pozíciókról.

Nem meglepő tehát, hogy a konferencia után néhány nappal megkezdődtek a zavaros hátterű külföldi utalások a magyar baloldalhoz; ekkor még főként a Márki-Zay nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára érkeztek a pénzek.

De visszatérve Münchenhez:

a konferencia gondosan megválasztott résztvevői között volt Eva Kaili, az Európai Parlament (EP) korrupciós ügyletekbe keveredett, nemrég letartóztatott szocialista alelnöke is.

Személye azért is lényeges, mert a Soros-szervezetek mellett magyar politikusokkal is kiváló kapcsolatot tartott fenn. Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy ki is Eva Kaili, illetve, hogy pontosan milyen bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják a hatóságok. Az EP görög származású szocialista alelnökét tavaly december 9-én tartóztatták le Brüsszelben, miután a gyanú alapján kenőpénzt fogadott el a szavazataiért cserébe. A belga ügyészség szerint a Perzsa-öböl menti Katar tetemes mennyiségű készpénzzel és ajándékokkal is megpróbálta befolyásolni az Európai Parlament döntéshozatalát.

A botrány kirobbanása óta négy embert tartóztattak le korrupciós vádakkal: a már említett Eva Kaili mellett Pier Antonio Panzeri olasz volt szocialista EP-képviselőt – aki a vesztegetési hálózat feltételezett irányítójának, a Fight Impunity nevű brüsszeli székhelyű civil szervezetnek a vezetője –, továbbá az olasz Francesco Giorgit, Eva Kaili élettársát, valamint Niccolo Figa-Talamancát, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatóját.

A belga rendőrség csaknem 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban tartott házkutatások során. A letartóztatottak elleni vád bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció. A híradások szerint összesen hatvan EP-képviselő lehet érintett a botrányban.

Eva Kaili természetesen ártatlannak vallja magát, ám nem ez lenne az első alkalom, hogy visszaélt a hatalmával. Az EP-alelnöki posztról a letartóztatását követően leváltott görög szocialista politikus után már korábban is nyomoztak. December 15-én az európai ügyészség a mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mivel a gyanú szerint közpénzekkel való visszaélésben vett részt.

A brüsszeli botrány kirobbanása óta – egészen vasárnapig – szinte eltűnt a nyilvánosság elől Gyurcsány Ferenc felesége, a DK árnyékkormányát vezető Dobrev Klára. Talán nem véletlen, ugyanis európai parlamenti képviselőként jól ismerheti Eva Kailit.

Fotó: MTI

Dobrev nemcsak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjában ült egy asztalnál a görög politikussal, hanem a Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR) is. A lobbiszervezet azzal a céllal jött létre, hogy minőségi és független kutatást végezzen az európai kül- és biztonságpolitikáról. Az ECFR ugyanakkor a Soros-hálózat egy olyan kiemelt gyűjtőhelye, amely volt és jelenlegi nagy befolyással bíró politikusokat karol fel, így Kaili és Dobrev mellett tagja Korányi Dávid, Bajnai Gordon, illetve Alex Soros is.

Dobrev és Kaili közösen támogatták az ECFR háborúval kapcsolatos közleményét is, amelyben a legszigorúbb szankciókat követelték a háború kitörésekor.

A lobbiszervezet elfogultságát jelzi, hogy hazánk kapcsán az európai balliberális véleményeket hangoztatják, egy októberi cikkükben pedig azt szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a jogállamisági mechanizmuson keresztül, és függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat, ha nem engedelmeskedik.

Ha Eva Kaili és Európai Parlament, akkor érdemes felidézni, hogy a DC Leaks nevű szivárogtatóportál évekkel ezelőtt milyen információkat tett közzé. A 2016 augusztusában publikált, az Open Society Foundations (OSF), vagyis Soros alapítványának belső adatbázisából származó mintegy 2500 dokumentum között volt a Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019 című kiadvány is. A listán „megbízható szövetségesek” címke alatt olvasható a döntéshozók neve, ebből kiderült, hogy Soros György 226 politikusnál bír valamilyen befolyással az összesen 751 képviselőt tömörítő parlamentből.

Az tehát nem is kérdés, hogy Soros György és köre képes befolyásolni az Európai Parlament, illetve az unió döntéshozatalát, ahogyan az sem, hogy szervezetein keresztül a magyar belpolitikai folyamatokra is érezhető hatással van.

Egyelőre ugyan nem tisztázott a 2022-es országgyűlési kampányban Magyarországra juttatott milliárdok forrása, mindenesetre Kerényi György, az MSZP volt kommunikációs igazgatója úgy tudja, a pénzek Soros Györgytől jöhettek, méghozzá Bajnai Gordon volt kormányfő közreműködésével.

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán

Bajnait régi üzlet- és harcostársa, Gansperger Gyula a következő szavakkal jellemezte.

„Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem […] a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. […] Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz.”

Gansperger Gyula tehát így jellemezte Bajnai Gordont a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során.

A jelentős külföldi befolyás, milliárdos támogatások miatt sérülhetett Magyarország szuverenitása, ezért a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálódni kezdtek az ügyben.

A nemzetbiztonsági bizottság ennek eredményeként eddig két részjelentést hozott nyilvánosságra, amelyekben mások mellett Korányi Dávidék és Bajnai Gordonék szerepét is feltérképezték. Mint kiderült, a Korányi vezette Action for Democracy mellett egy svájci alapítványtól is hatalmas összegek érkeztek a baloldalhoz.

A két szervezettől összesen négymilliárd forintnyi támogatás áramlott az ellenzék kampányához. A pénzek fontos állomása volt a már említett Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, ám az összegek nagyobbik része végül a Bajnai nevével fémjelzett DatAdat-csoportnál – amely gyakorlatilag a baloldal teljes kampányát intézte – és a DK-közeli álhírportált, az EzaLényeget kiadó Oraculum 2020 Kft.-nél kötött ki.