Az élelmiszerek kötelező árakciózása június 1-jén vette kezdetét. Az intézkedés a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint eredményes: az élelmiszerárak csökkentek, a bolthálózatok sorra jelentik be az újabb kedvezményeket, az akciózás is hozzájárul az infláció letöréséhez.
A tárca kiemelte, hogy mindez egyszerre védi a családokat és a nyugdíjasokat a háború és szankciók miatt megemelkedett élelmiszeráraktól, valamint hozzájárul, hogy tovább mérséklődjön a szankciós infláció.
A kormány az árverseny további fokozása érdekében arról döntött, hogy augusztus 1-jétől másfélszeresére – tíz százalékról legalább tizenöt százalékra – emeli a kötelező bolti akciózás mértékét. Emellett úgy vezeti ki a másfél éve működő élelmiszerárstopot, hogy a kötelező akciózás az érintett termékkörökre is kiterjed.
Az alapvető élelmiszerek tehát továbbra is kedvező áron lesznek megvásárolhatók. A kötelező akciózás az alábbi termékkategóriákra terjed ki jelenleg is:
- baromfihús,
- sertés- és marhahús,
- hal,
- halkonzerv,
- húskészítmények,
- tej,
- tejföl és helyettesítői,
- joghurt, valamint
- egyéb savanyított készítmények.
Továbbá
- egyéb tejtermékek,
- sajt,
- vaj,
- margarin és készítményei,
- egyéb zsiradékok,
- kenyér,
- péksütemények,
- száraztészta,
- rizs,
- egyéb cereáliák.
Mindezek mellett idetartozik
- a liszt,
- a cukor,
- a tartósított lisztesáru,
- a friss zöldség és
- gyümölcs.
A sorban megtalálható
- a gyümölcs- és zöldséglé, ahogy
- a készételek,
- a fűszerek,
- az ételízesítők,
- a kávé,
- a tea, valamint
- az ásványvizek és
- az üdítőitalok.
Augusztustól a kötelező akciózás az alábbi termékfajtákkal egészül ki: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, 2,8 százalékos UHT tej, tojás, étkezési burgonya, kivéve újburgonya.
– A kormány döntése értelmében tehát a kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább tizenöt százalékra emelkedik, másrészt a kötelező akciózási szabályok kiterjednek a korábbi nyolc árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább két termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum tizenöt százalékkal olcsóbban kínálni.
Ráadásul átmenetileg a fennmaradó hat termékfajta árai sem lehetnek magasabbak, mint a beszerzési ár.
A kormány a kötelező akciózással és az online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakult ki, az élelmiszerárak drasztikusan csökkennek, így az infláció már év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet – hangsúlyozta a minisztérium.
Jó hírek az iparból
Kedvező az is, hogy a fentieken túl újabb segítséget kapott az infláció elleni háború. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderül, hogy júniusban az ipari termelői árak átlagosan 6,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen alacsony mértékben két és fél éve nem nőttek a feldolgozóiparban az árak.
Mindez azért lényeges, mert ha a feldolgozóiparban mérséklődik az árnyomás, az előtt-utóbb a fogyasztói árakra is hatással lehet. A Világgazdaság felhívta a figyelmet arra is, miszerint a képet még árnyalja, hogy az ipari infláció esetén a belföldi értékesítés árai 29,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi öt százalékkal mérséklődtek.
A KSH is kiemeli, hogy a nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi értékesítési árai jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az exportértékesítési árai már csökkentek.
Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni erősödése is szerepet játszott.
Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 2,4, az exportértékesítésiek 0,7 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal mérséklődtek.
