Európa recesszióba zuhan, az orosz gazdaság meg erősödik

Ami Berlinben több száz euróba kerülhet, az Moszkvában néhány rubelbe – ezzel a felütéssel kezdi az európai recesszióról készült cikkét az Economist, amelyben kiemelik:

Az Oroszország és a Nyugat közötti gazdasági háború kényes pillanatban van, hiszen Európa recesszió szélén tántorog, Oroszország viszont recesszióból lábal ki.

A lap elismeri, hogy az orosz–ukrán háború válaszaként érkező nyugati szankciók megsebezték Oroszország hosszú távú kilátásait. Az előrejelzések szerint a külföldi technológiákhoz és szakértelmekhez való hozzáférés megakadályozása akár a felére is csökkentette növekedési potenciálját. Számításaik szerint az orosz gazdaságot éltető olaj- és gázkitermelés mintegy három százalékkal alacsonyabb, mint az invázió előtt volt. A háború első hat hónapjában 250 000-500 000 orosz menekült el az országból, sokan közülük magasan képzett és jó anyagi körülmények között élő orosz volt.

Nem roppant meg az orosz gazdaság?

Vlagyimir Putyin orosz elnök hetekkel ezelőtti bejelentése értelmében részleges mozgósítást vezetett be, ami további gazdasági csapást jelentett az orosz gazdaságnak. Csak ennek a döntésnek a következtében az oroszok szeptemberben 14 milliárd dollár értékben vontak ki rubelbetéteket, és valószínűleg további mintegy háromszázezer orosz menekülttel lehet számolni. A munkaerő további csökkenése súlyosbítja a munkaerőhiányt és az inflációt. Az utóbbi már tetőzött Oroszországban, és jelentősen konszolidálódott, de a munkaerő-igényes szolgáltatási szektorban az árnyomás fokozódik.

A problémák ellenére a recesszió mostanra valószínűleg véget ért – hangsúlyozza elemzésében a The Economist, amelyben hozzáteszik, hogy bár az adatokban sokan kételkednek, ám számos forrásból lehet képet kapni egy gazdaság teljesítményéről. A Goldman Sachs bank aktuális aktivitási mutatót készített, amely hónapról hónapra követi, hogy a gazdaságok hogyan teljesítenek. Az adatok szerint az orosz gazdasági aktivitás élénkebb, mint más nagy európai országokban. Az autóipar termelése, amely néhány hónappal ezelőtt gyakorlatilag nullára esett vissza, szintén megugrott, ez pedig a lap szerint arra utal, hogy a gyártók a nyugati forrásokat kihagyva szereznek be alapanyagot. Dollárban kifejezve Oroszország havi árubehozatala most már szinte biztosan meghaladja a tavalyi átlagot.

Fotó: Illusztráció (Shutterstock)

Az IMF legutóbbi előrejelzésében feljavította Oroszország 2022-es kilátásait. A Nemzetközi Valutaalap áprilisban még úgy vélte, hogy az orosz GDP 8,5 százalékkal fog csökkeni, ám mostanra mindössze 3,4 százalékos esést prognosztizál. A The Economist elemzésében kiemeli: az adatok arra utalnak, hogy Oroszország képes lesz fenntartani katonai kiadásait.

Európa úton a recesszióba

A The Economist cikkét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is szemlézte Facebook-oldalán, úgy fogalmazott, hogy „eddig úgy tudtam, hogy a szankciókat azért hozzák, hogy Oroszország gazdaságát ellehetetlenítsék, de már a The Economist hasábjain is azt olvashatjuk, amire a magyar kormány már régóta figyelmeztet: a nyugati szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak."

A miniszterelnök politikai igazgatója felhívja arra a figyelmet, hogy az adatok arra utalnak, hogy „Oroszország képes lesz fenntartani katonai kiadásait és folytatni a háborút Ukrajnával. A szankciók tehát egyértelműen nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.” Szerinte mindeközben Európának súlyos energia-vészhelyzettel és háborús inflációval kell megküzdenie, ezért Európa nyugati országai sebesen haladnak a gazdasági recesszió felé.

Orbán Balázs kiemelte, hogy itt az ideje Brüsszelnek átgondolnia szankciós stratégiáját, mielőtt teljesen térdre kényszeríti Európát.

Szerinte most hatékony diplomáciára, tűzszünetre és mielőbbi békekötésre van szükségünk, szerinte ez az európaiak közös érdeke.