Egyre nagyobb a baj: a NATO főtitkára már tárgyalni akar Macron világháborús tervéről

Az utóbbi hetekben egyre inkább fokozódott a háborús helyzet, ugyanis Macron francia elnök terve, miszerint NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába, a harmadik világháborút is kirobbanthatja. A legfrissebb információk szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg hiába határolódik el szavakban Macrontól, már egyeztetni akar vele, ami nem sok jót vetít előre. Már csak azért sem, mert a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy már Ukrajnában vannak a NATO-katonák, ő tudja is, mely országok katonái. Egyre több európai vezető beszél arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök őrült javaslatát megfogadva nem zárják ki a NATO beavatkozásának lehetőségét, közöttük van Lettország, Litvánia, Csehország és Lengyelország is. Közben Oroszország sem tétlenkedik, ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte a francia elnök kijelentései miatt - írja az Origo.

Miről szól Macron őrült terve?

Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban

– mondta nemrég Emmanuel Macron arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. A francia elnök később többször is megerősítette a nemzetközi felháborodást keltő kijelentését, sőt Prágában burkoltan gyávasággal is vádolta szövetségeseit. „Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök.

A csehek és a litvánok támogatják a francia tervet

A cseh elnök – aki korábban magas rangú katonatiszt volt – egyetértve Emmanuel Macronnal azt mondta: új módokon kell támogatni Ukrajnát. „Támogatom, hogy új utakat keressünk, beleértve a lehetséges ukrajnai jelenlétről szóló megbeszéléseket” – mondta Petr Pavel. A litván külügyminiszter szerint már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állunk, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért. „Nem húzhatunk több vörös vonalat magunknak. Ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország győzelmét és utat nyissunk Ukrajna győzelmének, nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis.

A NATO-főtitkár cáfolja Macron állítását

A legfrissebb információk szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg már egyeztetni akar Macronnal. Stoltenberg eddig szavakban elhatárolódott, de az egyeztetés nem sok jót jelent. A főtitkár korábban azt mondta egy, a Reutersnek adott interjúban, hogy a NATO-nak nincs ilyen terve. Sem a NATO, sem annak szövetségesei nem résztvevői a konfliktusnak.

Arra a kérdésre, hogy Macron hibázott-e, amikor stratégiailag kétértelmű kijelentéseket tett, Stoltenberg vészjóslóan úgy válaszolt:

fontosnak tartom, hogy egyeztessünk és közös nevezőre jussunk ezekben a fontos témákban, mert ezek mindannyiunkat érintenek.

Ezek az országok biztosan nem küldenek katonákat Ukrajnába

A Mandiner szemléje szerint eddig Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Csehország, Olaszország, Magyarország és Lengyelország közölte, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, igaz, a lengyel külügyminiszter legutóbb olyan kijelentést tett, miszerint már vannak NATO-katonák Ukrajnában. A korábbi hírek alapján nehezen hihető, hogy britek nincsenek köztük. Kérdés, hogy vajon Stoltenbergnek Radosław Sikorskival is kell-e majd egyeztetnie a kommunikációt illetően – teszi hozzá a lap.

Veszélyes a lengyel külügyminiszter kommunikációja is

Mint ismert, a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski a közösségi oldalán biztosította támogatásáról a francia elnököt, azt írva, hogy „a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését.” Ezután Sikorski nyilvánosan mondott köszönetet azoknak az országoknak, amelyek már küldtek katonákat Ukrajnába.

Köszönöm azoknak az országoknak, melyek vállalták ezt a kockázatot. Én tudom, melyek ezek az országok, de nem mondhatom el. Ellentétben más politikusokkal

– mondta Sikorski.

Reagáltak az oroszok

Sikorski kijelentésére Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője reagált, aki felszólította a NATO-t, hogy ne tagadja katonaságának jelenlétét Ukrajnában. "Nincs értelme tovább tagadni" – mondta Zaharova.

Óriási a baj: összeülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről. Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza.

A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére. Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik, annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”. Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket. A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy

Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.

Az ukránok örülnek Macron tervének

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie

– szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla.

A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved, de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg és földig rombolt.

Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindez elkerülhető legyen, az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. "Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék" – jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.

Bárhogyan is döntenek a NATO-tagországok, ami biztos, hogy Oroszország egyértelművé tette álláspontját. Macron tervének megvalósulása egyet jelentene a harmadik világháború kitörésének lehetőségével. Eddig is volt már több, kritikus helyzet, de a felek mindig meg tudták húzni a határokat. Jó kérdés, hogy most vajon végre a józan ész győz, vagy a valósággal köszönőviszonyban sem levő vágyálom, ami akár világégéshez is vezethet.

A címlapfotó illusztráció: Shutterstock

2024. március 13. 09:32