A hullócsillagok, vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amik akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Földdel találkozva a felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látjuk mi hullócsillagként - olvasható a közleményben.
Mint írják, ugyan szórványos meteorok mindig láthatók, de az év egyes napjain Földünk porfelhőkkel találkozik, amik látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük az augusztusi Perseidák. A Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai kivételes esetben nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak.
A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, ami egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve extrém módon felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy "kipöfögi" magából a Geminidák-meteorrajt, ami óránként százhúsz hullócsillagot produkál majd december közepén - olvasható az összegzésben.