Az Európai Bizottság tagadja, de kívülről érkező pénzekkel befolyásolnák a magyar politikát

„Teljességgel valótlanok a magyar nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állítások, Ursula von der Leyen elnököt pedig nem foglalkoztatta túlzottan, hogy szerepel a plakáton” – közölte az Euronews kérdésére az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer. A konzultáció tizenegy kérdése közül a külföldi pénzekkel történő befolyásolás témakörével foglalkozik.

A kérdőív utolsó, tizenegyedik kérdése szerint „Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát. Ön mit gondol erről?” A két válaszlehetőség: „Szigorúbban, akár törvényi szigorítással is fel kell lépni a külföldi befolyásszerzés ellen”, illetve „A jelenlegi jogi szabályozás megfelelő.”

Emlékezetes, hogy tavaly nyár végétől fokozatosan derült fény arra, hogy 2022-ben a baloldal kampányát meghatározó részben külföldről finanszírozták.

Márki-Zay Péter szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom bevételei két év alatt a kezdeti összeg 642-szeresére nőttek. 2022-ben az Action for Democracy nevű, amerikai szervezettől 1,85 milliárd forinthoz jutottak.

A Soros-birodalom örököse, Alex Soros által a közösségi médiában reklámozott, ismeretlen forrásokból pénzt gyűjtő szervezet, amelyet Karácsony Gergely és Bajnai Gordon bizalmasa, Korányi Dávid hozott létre nem sokkal a 2022-es választások előtt, összesen négymilliárd forintot is meghaladó összeget jutatott hazánkba, politikai szervezetekhez. Ennek volt része a Márki-Zay-féle szervezethez került 1,85 milliárd.

A pénzjuttatások mindenesetre a baloldal politikájába is beépültek. Ezt bizonyítja, hogy az Action for Democracy tanácsadó testületében kulcsszereplő Wesley Clark nyugalmazott tábornok, akivel Márki-Zay – elmondása szerint – a választási kampány finisében „konzultált”. Wesley Clark egyébként az egyik fő felelőse volt az 1999-es jugoszláviai NATO-bombázásoknak.

„Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelin Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken” – mondta Márki-Zay Péter az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.

Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke/Twitter

Márki-Zay a kampányhajrában egyértelműen háborúpárti álláspontra helyezkedett, egyebek közt arról beszélt, hogy akár magyar katonai támogatást is nyújtana Ukrajnának az oroszokkal vívott háborúban, ha a NATO ilyen döntést hozna. Sőt, azzal kampányolt néhány nappal a választás előtt, hogy „Ukrajna most a mi háborúnkat vívja”.

Sokatmondó, hogy Ungár Péter, a baloldali pártszövetségben részt vevő LMP elnöke szerint külföldi érdekcsoportok részéről, nem állami, hanem „szolgálati típusú emberek” részéről lehetett olyan szándék, hogy pénzzel támogassák az ellenzéket a kormányváltás érdekében.

Szintén homályos Karácsony Gergely főpolgármester 99 Mozgalmának finanszírozási háttere. Azt lehet tudni, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizetett be több mint 500 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára. A döntően Karácsony miniszterelnök-jelölti bukása után adományozott pénz több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.

A szervezet egy másik tagja, Pusztai Erzsébet idén júliusban arról beszélt, hogy „valószínűleg ezek külföldi támogatók, akik euróban támogatták a mozgalmat.” Hogy pontosan kik voltak ezek a nagylelkű támogatók, azt máig nem lehet tudni. Az ügyben azonban büntetőeljárás van folyamatban.

Végül, de nem utolsósorban, Brüsszel is megnyitotta a pénzcsapot. Ugyan a Magyarországnak járó uniós források döntő részét továbbra is elzárva tartják, azonban a baloldali média pénzelése mellett egy sor balliberális aktivistacsoport finanszírozásába is beszálltak. Ahogy arról a Magyar Nemzet idén szeptemberben beszámolt, erről Donáth Anna hosszasan vallott: „a két évvel ezelőtti munka eredménye pedig most a magyar civilekhez is elért. Négy magyar civil szervezet összesen 1,4 milliárd forintot kapott ebből a keretből. A pénzt a magyar civilek között fogják pályázati rendszer keretében szétosztani”. A szóban forgó összeget az Ökotárs Alapítvány vezette négytagú konzorcium nyerte el, amelynek további tagjai az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány–Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete.

Ezen szervezetek rendszeres résztvevői a kormányellenes tüntetéseknek. Az Ökotárs vezetője, Móra Veronika 2021-ben például azt hangoztatta, hogy ki kell állni a Stop, Soros! törvényjavaslat ellen, amelyet az Országgyűlés azért alkotott, hogy a milliárdos spekuláns által finanszírozott szervezetek átláthatóbban működjenek.

Donáth Anna 2023 tavaszán a Magyar Hangnak nyilatkozott a Momentum és a civil szervezetek közötti kapcsolatokról, amely alapján az a kép rajzolódik ki, hogy az EP-képviselő korántsem önzetlenül igyekszik forrást biztosítani a kormányellenes civileknek. A Kompország című YouTube-műsorban Donáth arról beszélt, hogy „érdekes dolog, hogy mikor hogyan használjuk a civileket” a politikában.