Így alakultak a számok 2010-hez képest
Hiszem míg 2010-ben a magyar bruttó kereset vásárlóértéke az unióban legmagasabb luxemburginak csupán a 35 százaléka volt, addig ugyanez az érték 2021-re már 47 százalékra ugrott. De érdemes kitérni arra is, hogy "míg 2020-ban az unió átlagában és 7 tagállamban is csökkent a reálkereset, nálunk akkor is 3,4 százalékkal növekedett. 2021-ben pedig az ötödik legnagyobb mértékben növekedett, számszerűsítve 7,7 százalékkal. Mindezt akkor, amikor még 3 országban továbbra is csökkenést mutattak az adatok."
A 2022-es évről szólva
"De a 2022-es évben is például kizárólag hazánkban van esély arra, hogy nőni fog a reálkereset az OECD 32 tagállama közül."
2022. január-szeptemberben a bruttó átlagkereset reálértéke hazánkban 5,1 százalékkal emelkedett. Mivel az MNB kedden bejelentett inflációs előrejelzése 14,6 százalék éves átlagos fogyasztói áremelkedést vár idén, az átlagkereset emelkedése pedig 16-17,5 százalék körül várható, ezért 2-2,5 százalék körüli reálkereset emelkedést becsülhetünk.
Ezzel párhuzamosan az unió többi 26 országában ugyanúgy, ahogy az OECD rajtunk kívüli 31 országában azonban már az év első felében, illetve minden eddig ismert negyedévben reálkereset-csökkenés volt látható, így az éves átlagban sem várható más.
Hazánkban a növekedés motorja egyrészt az idei 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés, másrészt a még mindig nagyon feszes munkaerőpiac. Tehát az a tény, hogy hazánkban a munkáltatók mindent megtesznek azért, hogy meg tudják tartani a munkavállalóikat, emelik az alapbért és emelik a béren kívüli egyéb kereseti elemeket, juttatásokat is.
"Így aztán könnyen előfordulhat, hogy 2022-ben hazánk még előrébb léphet az említett rangsorban, és még tovább zárul a kereseti olló."
A 2023-mas évről előljáróban
A fentiken túl természetesen a 2023-mas évben is megvan az esélye annak, hogy hazánkban a bérek értékét éves szinten ne, vagy csak jóval kevésbé eméssze fel az infláció, mint a környező országokban dolgozókét, amelynek következtében nem esnénk vissza a tagállamok középmezőnyéből.
Az ezzel kapcsolatos pozitív várakozásokat erősíti meg egyrészt az, hogy "2023-ban a minimálbér 16 százalékos emelése jelen tudásunk szerint a legnagyobb – Lengyelországgal holtversenyben. Szlovákiában ugyanis 8 százalékkal emelik a legkisebb béreket jövőre. Csehországban ugyancsak mindössze 6,8 százalék körüli emelésről folynak a tárgyalások. Ehhez képest még Észtországban is – ahol 2022-ben a legnagyobb volt az éves infláció – csupán 11 százalékkal emelik a minimálbért."
További érdekesség, hogy Németországban 2022-ben 3 alkalommal emelkedett a minimálbér, legutóbb október 1-től, ezért most nem terveznek további növelést egészen júliusig. Ausztriában pedig nincs állami szintű egységes minimálbér szabályozás.
De arról sem szabad megfeledkezünk, hogy már számos cégnél lezajlottak a bértárgyalások, s legtöbbjüknél kétszámjegyű alapbér emelésről állapodtak meg munkavállalóikkal az érintett szervezetek, már a 2023-mas év elejétől, majd év közepén újra emelést terveznek, illetve több olyan béren kívüli, új juttatást is bevezetnek, amely emelni fogja a kereseteket. Ilyenek a különböző rezsikompenzációk, illetve az eredményrészesedésben részesülők körének kiterjesztése is az alacsonyabb beosztású munkavállalók csoportjaira annak érdekében, hogy még inkább érdekeltek legyenek az energia és egyéb költségtakarékosságban.
Nem beszélve arról, hogy a "várható pedagógusbér-emelés is hajtani fogja a nemzetgazdasági átlag növekedését, s így jövőre sem elképzelhetetlen a további előrelépésünk."
Bárki bármit is mond, a magyar keresetek vásárlóértéke folyamatosan nő amellett, hogy a foglalkoztatottak létszáma is csúcson van. Ez a magyar munkáltatók és a munkavállalók érdeme. Erre inkább legyünk büszkék, s ne higyjünk mindent el a károgóknak, akik az eredményeinket folyton kissebbíteni akarják.
A minimálbér várható emeléséről bővebben
Az OECD legfrissebb előrejelzése alapján prognosztizálható, hogy idén a szervezet 32 tagállama közül egyedül Magyarországon nő a reálkereset. A november végén zárult számításaik szerint rajtunk kívül minden fejlett országban nagyobb az infláció, mint az átlagkereset növekedése. Most úgy tűnik, hogy legtöbbet a csehek veszítenek, 8,9%-ot, míg legkevesebbet a svájciak, 0,02 százalékot, nálunk pedig 2,5%-os a javulás.
