A bajai halászléfőzés, a Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya és a magyarországi üvegművesség került be idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Hagyományok Házában zajló a "Magyar népmese-hagyományos mesemondás" tanfolyam módszertanának gyakorlatával bővült - jelentette be Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója a kulturális örökség napjai országos megnyitóján pénteken, a Budavári Palotanegyedben.
A szellemi kulturális örökség jegyzékébe való felvételt kihirdető dokumentumokat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át ünnepélyes keretek között a 2020-as és 2021-es díjazottnak.
A miniszter a szellemi kulturális örökségről szólva Szent István történelmi érdemeiről, jelentőségéről és örökségéről beszélt. Szavai szerint a hit volt az egyik tényező, amely miatt Magyarország fennmaradt.
A miniszter hozzáfűzte: a magyar népi művészetnek, amely rendkívüli tisztaságú, a kölcsönhatások eredményeként olyan minősége jött létre a idők során, amellyel a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált.
"Mint a búvópatak, úgy jön a felszínre egy-egy ősi motívum, ősi mozdulat és ebből tevődik össze mindaz, amit magyar szellemi örökségnek nevezünk, és ebből következik a magyar kultúra is" - hangsúlyozta.
A magyar magas kultúra azért hódította meg a világot, mert a népi kultúrából eredt és ennek megőrzése mindnyájunk feladata - hangsúlyozta az ünnepségen a miniszter.
MTI /Címlapfotó:Fish.hu
