Nyolcéves mélyponton az infláció Magyarországon

A Világgazdaság cikke szerint az adat az elemzői várakozásoknál kedvezőbb lett. A lapnak nyilatkozó szakértők előzetesen 2,3 százalékos éves és 0,6 százalékos havi drágulásra számítottak. A meglepetés ugyan nem jelentős, de fontos jelzés, különösen azért, mert a maginfláció is 2,7 százalékra csökkent, vagyis már a jegybanki cél alatt van.

A háttérben több tényező áll. A tavaly év eleji, 5 százalék feletti inflációs csúcs magas bázist teremtett, ami önmagában is lefelé húzza az idei mutatót. Emellett a kormány által bevezetett árrésstopok – amelyek hatása március után jelent meg az adatokban – a Világgazdaság szerint önmagukban mintegy 1,5 százalékponttal mérséklik az inflációt. Szintén kedvező hatású, hogy a globális élelmiszerárak – például a cukor és a tej ára – hónapok óta csökkennek, miközben a forint tartósan erős maradt, így mérséklődött az importált infláció.

Az élelmiszerárak alakulása vegyes képet mutat. Összességében 1,3 százalékos volt az éves drágulás, ugyanakkor a vendéglátás nélküli élelmiszer-infláció 2 százalékkal csökkent. Jelentősen olcsóbb lett például a margarin (–29,4%), a húskonzerv (–24,9%), a sertészsiradék (–22,1%), a tej (–18,1%), a tejtermékek (–17,9%), a vaj (–17,2%), a liszt (–14,8%) és a sajt (–8,2%). Ugyanakkor a friss hazai és déli gyümölcsök ára 12,2 százalékkal, a csokoládé és kakaó 10 százalékkal, a marhahús 7,2 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatások inflációja a decemberi 6,8 százalékról 5,0 százalékra mérséklődött. Ezen belül jelentősen drágult a színház (19,2%), az üdülési szolgáltatás (14,2%), a teherszállítás (9,5%), a járműjavítás (9,1%), valamint a sport- és múzeumi belépők (8,4%). A háztartási energia ára 6,2 százalékkal nőtt, ezen belül a vezetékes gázé 12,8, az áramé 1,9 százalékkal. A járműüzemanyagok ára ugyanakkor 12,3 százalékkal csökkent.

A januári adat különösen fontos, mert az év eleji átárazások meghatározzák az egész éves inflációs pályát. A kedvező számok nyomán a Világgazdaság szerint ismét napirendre kerülhet a kamatcsökkentés. A piaci szereplők idén összesen 100 bázispontos lazítást áraznak, és akár már februárban sor kerülhet az első lépésre. Ugyanakkor az elemzők megosztottak: egyesek szerint az MNB kivárhat a márciusi inflációs jelentésig, mások szerint a mostani adat megnyithatja az utat a február 24-i ülésen egy újabb kamatvágás előtt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a friss adatokra reagálva közölte: május végéig meghosszabbítják az árréscsökkentést. A tárca szerint az intézkedés jelentősen hozzájárul az infláció mérsékléséhez, és hangsúlyozták, hogy a kormány több ágazatban is fellép az áremelések ellen. Emellett béremelésekkel, adócsökkentésekkel és a 13., illetve a bevezetés alatt álló 14. havi nyugdíjjal kívánják erősíteni a családok és a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét.

A Világgazdaság összegzése szerint a mostani adat valódi pozitív fordulat a magyar gazdaságban, amely – ha a trend tartós marad – az egész éves infláció alakulására és a monetáris politikára is érdemi hatással lehet.

A nyitókép illusztráció (Shutterstock)