Magyarországon nőtt legtöbbet a minimálbér, ami átszivárog a teljes bérskálára

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének kézjegye az első aláírt jelképes forintbankjegyen az MNB budapesti székházában 2025. március 12-én. A mindenkori jegybankelnöknek a hivatalbalépése utáni egyik első feladata, hogy az aláírása megjelenjen

Idén januártól a minimálbér 11 százalékkal, a legalább szakképesítéssel rendelkező munkavállalókra érvényes garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett.

2026. február 12., csütörtök 15:10

Vágólapra másolva!

Évek óta a minimálbér bővülési üteme közel egybevág az éves átlagos keresetnövekedéssel, így egyfajta referenciapontként szolgál – írja elemzésében az Oeconomus. Ez alapján a legalacsonyabb fizetések idei változási üteméből következtetni lehet a teljes bérdinamikára. A forintárfolyam 7-9 százalékos erősödése és a 11 százalékos minimálbér-növelés hatására euróban számítva éves alapon hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a legalacsonyabb keresetűek fizetése, közel 19 százalékkal.

Uniós helyzet

Minden év második felében a munkáltatók és munkavállalók érdekvédelmi szervezetei megállapodnak a minimálbér emelési ütemében, amit végül a kormány által benyújtott jogszabály formalizál. A minimálbér emelkedése átszivárog a többi jövedelmi sávra is, így az átlagos bérdinamika egyik legfőbb meghatározó tényezője, hogy mekkora ütemű bérfejlesztésben tudtak megállapodni. A tavalyi döntés értelmében idén januártól a minimálbér 11 százalékkal, a legalább szakképesítéssel rendelkező munkavállalókra érvényes garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett. Utóbbi, az EU-ban egyedülálló bérkategória miatt a magyar minimálbér-statisztika torzított.

Az Európai Unió 27 tagállama közül Finnországban, Svédországban, Dániában, Ausztriában és Olaszországban nincs érvényben az egész országra kötelező minimális bérszint.

Azonban például Ausztriában a szektoriális érdekvédelmi szervezetek igen erős befolyással rendelkeznek, így ágazatonként ki tudtak harcolni egy minimálisan kötelező bérszintet. Az előbb felsorolt államokat leszámítva a 11 százalékos magyar minimálbér-emelkedés a fennmaradó 22 ország közül a negyedik legmagasabb.

A rangsor elején, több mint 12 százalékos minimálbér emelkedéssel Bulgária és Szlovákia áll, míg Észtországban, Spanyolországban, Romániában és Szlovéniában semmit nem emeltek a legalacsonyabb keresetűek fizetésén.

Az Európai Bizottság által felügyelt Eurostat adatbázisa szerint a forintárfolyam tavalyi 7-9 százalékos erősödése miatt a magyar minimálbér euróban számolva ennél is nagyobb mértékben, 18,5 százalékkal emelkedett. Azon négy minimálbérrel rendelkező ország közül, amelyek nem tagjai az eurózónának, a magyar minimálbér fejlődése a legmagasabb mértékű. A cseh korona árfolyama közel 4 százalékkal, a lengyel zlotyi euróval szembeni cserearánya pedig 1,2 százalékkal javult, míg a román lej 2,2 százalékkal leértékelődött.

Minimálbér-változás, Forrás: Eurostat • @Oeconomus

Így összességében az euróban vezetett minimálbér Csehországban 11,2 százalékkal, Lengyelországban 4,4 százalékkal javult, az ismételten súlyos gazdasági problémákkal és magas államháztartási hiánnyal küzdő Romániában pedig 2,3 százalékkal romlott. Szomszédunkban a közel 10 százalékos drágulás megakadályozása érdekében a minimálbért idén nem emelték.

Az idei 11 százalékos emelés, illetve a forintárfolyaem emelkedésének hatására a magyar minimálbér 838 euróra emelkedett.

A jelenlegi kormánypártok célkitűzése, hogy 2028-ra a legalacsonyabb fizetések elérjék az ezer eurós szintet. A vásárlóerő változásának a vizsgálatához a minimálbér emelési ütemét korrigálni kell az infláció mértékével. Ugyanezen mutatóból elkészített rangsor alapján a 22 uniós tagállam közül 7,5 százalékkal hazánk az ötödik helyen áll. A minimálbér értéke éves alapon Bulgáriában és Cipruson nőtt a legnagyobb mértékben, 8,7 százalékkal, míg Észtországban közeül 4 százalékkal, Romániában pedig majdnem 8 százalékkal csökkent a legalacsonyabb keresetek vásárlóereje.

Cél a minimálbérek átlagbérhez viszonyított felzárkóztatása

Az Európai Bizottság négyévente készíti el a jövedelemszerkezeti felmérést (Structure of Earnings Survey, SES). A legfrissebb, 2022-es SES felmérés szerint

hazánkban csupán minden tizedik munkavállaló volt minimálbérre bejelentve.

A SES módszertana szerint ez a jövedelmi kategória a teljes állásban dolgozó, de a meghatározott nemzeti minimálbér 105 százalékánál kevesebbet kereső munkavállalókat jelentette. Az uniós rangsorban ezzel az értékkel a hetedik helyen álltunk. Ugyan a statisztika négy évvel ezelőtti, a relatív jövedelmi viszonyok ilyen időtávon még nem mutatnak jelentős ingadozást.

Bár a minimálbér értékét a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán zajló tárgyalásokon határozzák meg, a munkáltatók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei. A kormány az így született döntést tudomásul veszi, azonban megfogalmaz bizonyos célkitűzéseket. Az egyik ilyen elérendő cél a minimálbérek átlagbérhez viszonyított felzárkóztatása. Az elmúlt években tapasztalt dinamikus minimálbér-fejlesztések ezt a célt szolgálták.

Bár a legfrissebb, 2024-es statisztika szerint a magyar minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya csupán 39 százalék volt, 2025-ben a KSH adatbázisa szerint 42 százalékra emelkedett.

Az 22 országos minimálbérrel rendelkező tagállama közül Szlovéniában és Lengyelországban a legmagasabb, 54 százalék az átlagbérhez viszonyítva a minimálbér aránya. Ezzel szemben Máltán a legkisebb, mindössze 36 százalékos.

Fotónk illusztráció: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének kézjegye az első aláírt jelképes forintbankjegyen az MNB budapesti székházában 2025. március 12-én. A mindenkori jegybankelnöknek a hivatalbalépése utáni egyik első feladata, hogy az aláírása megjelenjen a továbbiakban kinyomtatott bankjegyeken. MTI/Máthé Zoltán